A nagy techcégek úgy másfél évtizede a karbonlábnyomuk csökkentésével kampányolnak a környezetvédelem jegyében, és leginkább az áramigényük zöld energiával való fedezésén keresztül számottevő eredményeket is elértek. Viszont a gigantikus áramigényű mesterséges intelligencia miatt váratlanul kutyaszorítóba kerültek, az óriási extra fogyasztás miatt nem látható, hogy miként tudnák elérni a korábban kitűzött karboncéljaikat.
A víz alatti adatközpontokkal való kísérletezést követően a Microsoft újból innovátor kíván lenni ezen a téren, bejelentése szerint a jövőben épülő új adatközpontjai esetében nem csak az áramfogyasztás minél nagyobb részét kívánja zöld energiából fedezni, de magukat az épületeket is minél zöldebb módon építené fel.
Az adatközpontok elsődleges építőanyagai klasszikusan a fém és a beton, ám mindkettő kifejezetten környezetszennyező technológia, utóbbi esetében a cement előállítása jelenti a gondot.
A karbonlábnyom csökkentése érdekében a Microsoft a jövőben keresztirányú rétegelt faanyagot (CLT) kíván használni az adatközpontok építésénél, bár persze ettől még szüksége lesz jelentős mennyiségű fémre és betonra az épületekhez, nem lehet minden szerkezeti elemet és borítást fára cserélni.
A zöldebb fémek előállítása érdekében két startuppal is partnerségre lépett. A svéd Stegra egy olyan hidrogénalapú fémgyártási eljárást fejleszt, amely az előállításkor szén-dioxid helyett vízpárát bocsát ki, a klasszikus fémgyártáshoz képest 95%-kal kevesebb CO₂ keletkezik a folyamat melléktermékeként. Emellett a Boston Metal cégre is fogadott, ez zöld energiával állítja elő az acélt, szén-dioxid helyett oxigént generálva.
A cement szén-dioxid-gondjának orvoslására két érdekes megoldást is talált a Microsoft: a CarbonCure nevű céggel betonban kötné meg a keletkezett anyagot, továbbá érdeklődik a Prometheus Materials mikroalgákból készült, kibocsátásmentes cementje iránt.
Az utóbbi tartósságát nagyon hamarosan tesztelni is kívánja az egyik Virginia államban épülő adatközpontjában.
A Microsoft továbbra is rendkívül agresszív környezetvédelmi célokkal rendelkezik, 2030-ra karbonnegatívvá kíván válni, 2050-re pedig a vállalat által valaha termelt összes CO₂-t ellentétezné. Mindez különösen ambiciózus annak fényében, hogy az elmúlt három évben az adatközpontjainak indirekt szén-dioxid-kibocsátása közel 31%-kal nőtt, elsősorban a fuvarozás, a gyártás, a bányászat hatásaira kell gondolni.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!