A magyarok 100 kedvenc regénye

Megvan a magyarok száz legkedveltebb regénye: szombat este kiderült, hogy melyik ötven magyar és melyik félszáz külföldi regény volt a legmeghatározóbb a hazai olvasóknak.

A The Big Read című műsorfolyam Nagy-Britanniában a BBC-n nagy sikert aratott, a licencet pedig a Magyar Televízió 20 ezer fontért vette meg tavaly - erős forinttal számolva ez akkor 8 millió 100 ezer forintot jelentett. A briteknél 140 ezer nézői szavazat érkezett több ezer regényre, vitaműsorokat rendeztek, és egyre népszerűbbek lettek az olvasókörök. Több tucat könyvet újra kellett nyomni, hogy győzzék kielégíteni a keresletet, miközben a könyvárak forgalma hirtelen 3200 százalékkal nőtt meg. Sok kiváló regényt újra felfedeztek az olvasók, a remek A 22-es csapdájá-nak eladási adatai például tizenegyszeresére nőttek.

Itthon kis híján 400 ezer szavazat érkezett, ami mindenképp meglepő, és ugyanakkor örvendetes adat, ugyanis azt jelzi, hogy a hagyományos könyvek lapjai még nem csukódtak be végleg. Magyarországon az olvasás pusztán a 20. helyen áll a szabadidős tevékenységek sorában, megelőzi a mozi, a plázázás, a számítógépes játék, ennek fényében pedig tényleg sok a 400 ezer voks.

Magyarországon ugyanakkor - az állami dotáció megszűnésével, a könyv árának radikális emelésével szinkronban - 1985 és 2000 között megnőtt azoknak az aránya, akik semmit vagy csak napilapot olvasnak. Jelentősen csökkent a könyvet és különböző sajtótermékeket egyaránt olvasók száma. A felnőtteknek csupán a fele olvasott el legalább egy könyvet 1999-ben. A könyvolvasók aránya az 1985-ös 64 százalékról 2000-ben 49 százalékra esett; az úgynevezett rendszeres könyvolvasók köre pedig 19-ről 12 százalékra szűkült.

Huszonöt szabadidős tevékenység fontossági sorrendjében az olvasás itthon a huszadik helyen áll. Ez azt jelenti, hogy 33 év alatt az olvasás jelentősége az első helyről az utolsók közé szorult - ez a Háttal a jövőnek? című jelentésből szűrhető le, amelyet Nagy Attila olvasáskutató végzett 2001-ben. Az újabb adatok viszont már optimizmusra adnak okot.

Az MTV szombat esti műsorából kiderült: a dobogó harmadik helyén Tolkien A Gyűrűk Ura című regénye, a másodikon Molnár Ferenc Pál utcai fiúk-ja végzett, a legtöbb szavazatot pedig Gárdonyi Géza Egri csillagok-ja kapta. Az általánosban vagy középiskolában kötelező olvasmánynak számító könyvek előkelő helyezése részben azt is jelenti, hogy a legtöbb magyar érettségiig még csak-csak elolvas egy tucatnyi regényt, de aztán már ritkábban nyúl a könyvek után, talán épp a nagy rohanásban nem jut idő erre.

A Top 100-as listával persze nincs még vége, a jelenlegi állás is megváltozhat. Szavazni 2005. április 24-e és június 11-e között lehet, de a szavazólapos voksolásnál csak a június 3-ig bedobott szavazatok érvényesek. Június 3-tól június 11-ig - amikor kiderül, hogy mely tizenkét regény volt a legkedvesebb az olvasóknak - már csak az interneten, telefonon és sms-ben lehet szavazni.