A minimalista reklámoknak nagy hagyományuk van Magyarországon is, a rendszerváltás időszakából talán az a Müszi kisfilm teremtette meg ezek iskoláját, sokan emlékeznek rá. A minimalizmus viszont korántsem keverendő össze az amatőrizmussal, mégis nagyon sok reklámfilmről mondhatjuk el, hogy képben, hangban, dramaturgiában színvonala nem üti meg azt, amit elvárhatunk. Elég megnézni egy reklámblokkot az olcsó kora reggeli órákban, vagy a társadalmi hirdetés felirat után következő percekben a képernyőre figyelni (tisztelet a kivételnek), és olyan műveket láthatunk, melyeknél egy rátermett tizenéves is jobbat csinál kézikamerája és pc-je segítségével. Nem egyszerűen a pénztelenség szüli az igazán amatőr munkákat, ezek mögül ötlet, igényesség és invenció is hiányzik, és a néző is érzi, hogy a megbízó ennél csak jobban költhette volna el a pénzét.
A Potemix potencianövelő készítmény középkorú főszereplői a lemenő nap erejét dicsérik, kétséget nem hagyva az üzenet felől. A nézőt az a váratlan fordulat hozza csak zavarba, hogy a készítményből a hölgy kap be egy tablettát. A reklám minden elemében idézi a nyolcvanas éveket, kamerába beszéléssel, a termék szereplők által képbe mutatásával, az amatőr színészek természetellenes játékával. Mindez a jelen reklámjai között annyira abszurd, hogy szinte minden nézőnél kivágja a biztosítékot.
Ez a reklámfilm teljesíti azt a küldetését, hogy a termék nevét széles körben megismerteti, de enyhén szólva kétséges, hogy a célközönség számára sikerül kedvet csinálni hozzá. Az már csak hab a tortán, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és az Önszabályozó Reklámtestület véleménye szerint a fogyasztók megtévesztéséről van szó, ráadásul érzékeny területen elkövetett megtévesztéséről. A kisfilm ötmillió forintos büntetést és a "jogsértő magatartás abbahagyását", azaz betiltást érdemelt.
Kockázatok és mellékhatások
A gyógyszerek és gyógyhatású készítmények reklámozása egyébként is érzékeny terület. Mivel a reklám egyik legjövedelmezőbb ága, ezért könnyen csábítja a túlzásra a kreatívokat és megbízóikat. Ez az oka annak is, hogy a tavalyi évben majdnem törvényszintű szabályozás született külön a gyógyszerreklámokra, ez végül a Reklámszövetség hatására maradt el, arra hivatkoztak, hogy kár lenne az egységes szabályozást (a gazdasági versenytörvényt) megbontani.
Nem a reklámblokkokban, hanem a híradóban került sugárzásra az Egészségügyi Minisztérium madárinfluenzával kapcsolatos anyaga, mely szakmai tiltakozást váltott ki, mert "belecsúszott" az egyik gyógyszergyártó egy terméke. Sokakat zavartak tavaly is a vacsoraidőben sugárzott székrekedést megszüntető és puffadást gátló reklámok is, az ő számukra csak a tévémentes étkezés a megoldás.
Amíg a jó ízlés megsértése (legalábbis bizonyos határokon belül) nem von maga után büntetést, addig étkezési időben is találkozni fogunk testi működésünkkel a képernyőn. A készítményről elhangzó valótlan állítások azonban már jutalmazhatók pénzbüntetés és tiltás formájában. A szabályozás nem tolerálja, ha a termékről a "kétszer erősebb, mint más", vagy "a legerősebb, vény nélkül kapható" kitételek hangoznak el, mint az a Coldrex reklámjában történt. Pontosabban tolerálja, ha az állítások valóságalapját a gyártó bizonyítani tudja. A történet pikantériájához tartozik, hogy a reklám szövegében elhangzik egy kérdés: "és törvényes egyáltalán ennyi plusz erő?" a GKI rövid, de lényegre törő válasza: nem.
Terray István