Magyarországon a Szuperkupa két éve került a figyelem középpontjába, de nem a meccs, hanem Janet Jackson kivillanó melle miatt, ami - ismeretlen okokból - aztán az egyik, az internetről legtöbbet letöltött kép lett. A Szuperkupa azonban ennél sokkal több. Ez egy nemzeti esemény, amit mintegy kilencvenmillió amerikai néz végig, de a négyórás közvetítésbe, hosszabb-rövidebb időre legalább 140 millió ember kapcsolódik be (2005 júliusában hivatalosan 295 millió lakosa volt az országnak).
A Szuperkupa óriási buli, az emberek, a média hetek óta erre készül. Az elektronikai felszereléseket árusító boltok a szuperkupát megelőző hétre időzítették tévékészülék-akcióikat és garantálják, hogy a frissen vásárolt plazmatévét még a mérkőzés előtt kiszállítják. Az emberek ki is használják az alkalmat, a meccset megelőző héten másfélmillió tévét vesznek, ötször annyit, mint általában. A Foodnetwork adón, a sztárszakács Emeril napok óta magyarázza, milyen egyszerű, de finom ételeket lehet erre az alkalomra készíteni. Természetesen a vezető fogás a Buffalo Chicken, egy erősen fűszerezett, Tabasco-szószos, ecetes, rántott csirkeszárny, amit sültkrumplival fogyasztanak és sörrel öblítenek le. Mivel a meccs nézése családi-baráti esemény, a szakács a hozzávalókat általában 12 személyre adta meg. A statisztikai becslések szerint a szurkolók 14 ezer tonna chipszet, 4000 tonna pattogatott kukoricát és 4000 tonna guacamole szószt majszolnak el. (Persze a savlekötők fogyasztása is 20%-kal felülmúlja a szokásosat.) A vasárnapi újságok 20 oldalas sportmellékletéből pedig általában jó hat oldal szól a kupadöntőről.
A Szuperkupát megelőző pénteken zajlik egy másik "sportverseny" is, aminek döntő pillanatait az összes tévéállomás közvetíti. Ez a Wing Bowl, ahol fél óra alatt, a lehető legtöbb csirkeszárnyat kell elfogyasztani. Idén a győztes - miként a hírműsorokból kiderült - 173 csirkeszárnyat eresztett le a torkán.
Már a mérkőzést megelőző héten komoly találgatások kezdődnek arról, milyenek lesznek a reklámok a meccs alatt. 1984-ben például a Szuperkupa alatti reklámblokkban mutatta be a Macintosh az új Apple személyi számítógép reklámját Ridley Scott rendezésében. Ettől kezdve mutatnak be szellemes, a szokásostól kicsit eltérő reklámokat. Több cég előzetest ad a reklámból, mások csak a reklám első felét adják le és csak a poén kerül adásba a mérkőzés alatt. Ez nemcsak a figyelem felcsigázását szolgálja, 30 másodperc reklámidő ilyenkor két és fél millió dollárt kóstál.
A Toyota előre feltette a Super Bowl-ra készített reklámot a weboldalára, más cégek azonban a spotokat szigorú titokként kezelik. Így tett például a Hummer, aminek reklámjában egy gigászi robot és hatalmas, Godzilla-szerű őslény romantikus, városokat rombadöntő szerelméből egy terepjáró születik.
A Ford Field stadion csak 65.000 néző befogadására alkalmas, a jegyárak is borsosak, a legolcsóbb jegyek 400 dollárba kerülnek, de jóval gyakoribbak a 2000 dolláros belépők. Ezek, főleg a viszonylag rossz anyagi helyzetben levő Detroitban számítanak borsosnak. Az országban majdnem itt a legalacsonyabb az átlagjövedelem, egy középosztálybeli család havi bevétele alig haladja meg a 3000 dollárt. Sokan azonban elmennek a stadionhoz, letáboroznak, csilis babot főznek, sört isznak és hordozható tévén, egymás társaságában nézik a mérkőzést. A meccs után, az általában békés és udvarias amerikaiak szinte megvadulnak, a győztes csapat szurkolótábora hatalmas örömünnepet rendez. A sérüléseket elkerülendő 2005-ben, amikor a bostoni Patriots nyert, a város egyetemei ingyen üdítővel és pizzával - és persze nagyképernyős plazmatévékkel - igyekeztek diákjaikat a campuson tartani.