A Directors Guild Awards (DGA) jobbára tévés rendezőknek jár, tekintve, hogy a tíz versenykategóriából (nem számolva az életműhöz kötődő és más, speciális díjakat) nyolc a televízióhoz kapcsolódik. Így a drámai és vígjáték-sorozatok mellett tévéfilmek, naponta jelentkező sorozatok, reality- és gyermekprogramok, valamint musicalek rendezői is versenghetnek, sőt még a reklámosok számára is létezik egy kategória.
A drámai sorozatok rendezői közül Jon Cassar vihette haza a díjat, aki a 24 reggel héttől nyolcig tartó epizódjáért kapta meg az elismerést, olyanokat utasítva ezzel maga mögé, mint a Maffiózók két rendezője vagy a Grace klinika egyik atyja. Az orvosi sorozat egy másik alkotóját - érdekes módon - a vígjáték-sorozatok kategóriájában jelölték; itt végül az Ugly Betty pilot epizódjának rendezője, Richard Shepard zsebelte be a díjat.
A naponta jelentkező sorozatok közül az ABC szappanoperája, a One Life To Live került ki győztesen: Jill Mitwell ezzel hetedik jelölését és harmadik győzelmét könyvelhette el a DGA-n - tegyük hozzá -, mindegyiket ugyanezért a sorozatért kapta. Másodjára nyert Rob Marshall, aki 2002-ben a Chicagó-ért kapta meg a legjobb filmrendezés díját, most pedig a tévés musicalek kategóriájában ismerték el Tony Bennett: An American Classic című alkotását.
A további nyertesek névsorát itt olvashatják el, nem szabad azonban szó nélkül elmennünk a mozifilmesek, pontosabban Martin Scorsese mellett sem, aki hét jelölés után végre megkapta a díjat A Téglá-ért. Ezzel a neves rendező jó eséllyel pályázik, a szintén rég kiérdemelt, de meg még nem kapott Oscarra is, hiszen a DGA 1949 óta zajló történetében mindössze hatszor fordult elő, hogy nem az itt jeleskedő rendező vitte haza az akadémiai díjat is.