A sikeres filmek egy részét egy-két évtized csúszással újraforgatják, jobbára ismert színészekkel és olyan rendezővel, aki úgy véli, hogy jobbat tudna az eredetinél. A jelenség ismert, a klasszikussá vált nagyfilmeket pedig gyakran nem is sikerül felülmúlni, legfeljebb látványban, korábban nem létező technikai trükkökkel. Olyan is előfordult már számos alkalommal, hogy egykoron sikeres tévésorozatból (Hazárd megye lordjai, Miami Vice) készült nagyfilm - de erről bővebben itt. A régi jó mozifilmek mellett persze tévés produkciókat is másolnak szorgos buzgalommal, lássunk pár jellemző esetet.
A németeknek arra különösen jó a kisebb, 16 milliós holland tévés piac, hogy kipróbáljanak egy-egy formátumot: ha ott bukta van, akkor a jóval nagyobb, 82 millió lakosú Németországban is jó esély van arra, hogy csak büntetősávba, éjfélre vagy vasárnap délelőttre kerülne az a műsortípus, azaz kidobott pénz lenne a legyártása. A kisebb országban elért szép sikerek pedig előrevetítik, hogy az adott formátum intenzív és kreatív promócióval, jól időzítve, jó szereplőválogatás után nagyot szólhat egy jelentősebb tévés piacon is.
Számos sikeres brit tévéshow, főképp szituációs komédia és valóságshow kerül pár hónap csúszással az amerikai piacra. A brit sorozatok eredeti formájukban a legritkább esetben bukkannak fel az Egyesült Államok nagyobb tévécsatornáin, inkább megveszik az ötletet, és így készül a hazai piacra módosított vizuális termék, amerikai szereplőkkel. Kvízeknél, vetélkedőknél is megfigyelhető ez a trend (Legyen ön is milliomos!, A leggyengébb láncszem), ahogy táncos műsorokból, tehetségkutató show-ból is átvettek odaát (így lett a Strictly Come Dancing-ból Dancig with the stars, itthon Szombat esti láz, vagy épp a Pop Idol-ból American Idol, itthon Megasztár), de reality is került át: a Wife swap eredeti címmel és Traiding Spouses-ként is futott - ez itthon Anyacsavar címen ment az RTL Klubon, még 2004-ben, különösebb nézői érdeklődés nélkül.
Bundy mindent visz
A sorozatok közt a szituációs komédiák egyik királyából, az eredetileg amerikai Rém rendes család-ból készült a legtöbb remake világszerte. Az alapvetően gonosz, cinikus tagokból álló chicagói família 1987 áprilisában indult hódító körútjára, majd 1997-ig nevettették a gyakran magukra ismerő amerikai nézőket. A FOX nagy sikere volt, 11 évaddal, 259 résszel, Frank Sinatra főcímdalával.
A magyar remake-ről már írtunk sokat, előre látható volt, hogy nem lesz nagy durranás. Argentínában a Casado con hijos elsőre megbukott, majd a nagy nyári pangásban (mikor a népek Mar del Platán vagy Villa Gesellben pecáznak) nagyot szólt, így folytatása is lett a dolognak. Az eredetire szinte mindenben hasonlító brazil verzióban a riói Zé Pinto (Al Bundy megfelelője, korábban focista) csúnyán megbukott, annyira, hogy pár leforgatott részt már le sem adtak, olyannyira gyenge volt a nézettség. Dél-Amerikában volt ország, ahol bejött még, így Chilében napi adagolásban telenovellákat vert a helyi verzió, de volt még olyan, ahol nyomtanul eltűnt a süllyesztőben, így Kolumbiában is leszerepelt 2005-ben. Adtak remake-et még a spanyolok, oroszok, a lengyeleknél is volt Rém rendes-szerűség, de Angliában például nem volt siker a feldolgozás: akadt, aki Russ Abbottot nem találta jónak Al Bundy helyettesítésére, más pedig úgy vélte, hogy a BBC több évig adta az eredetit, így ezért nem lehetett siker a másolat.
Alighanem itthon is jobb nézettsége lett volna a legnagyobb költségvetéssel készült magyar(ított) szitkomnak, ha előtte nem adja legalább három tévécsatorna hosszú éveken át az eredetit. Itthon a Cool tévé fárasztja a szitkomot, napi négy (!) epizóddal, de volt már az RTL Klubon is unásig, így nem is nagy csoda, hogy a Vészhelyzet nagyon hamar leverte Bándiékat, akik immár csak szerda esténként, 11-kor jutnak szóhoz, amikor nagyon komoly ellenfelek már nincsenek a rivális tévéken.
A jó kis hazai
Korábban volt arról szó, hogy újabb külföldi, sikeres sorozatokat adaptálhatnak idővel a magyar viszonyokra: a TV2 egy időben még dédelgette egy saját szituációs komédia tervét, ahogy felmerült az ötlet is, hogy a Coolon futó A dadus című sorozat jól megállná a helyét újraforgatva, magyar színészekkel. A két Golden Globe-díjat bezsebelt, 1993 és 1999 közt futó The Nanny remake-jéből ugyan semmi nem lett, de akadt pár ötletünk, hátha valamelyik bejön.
A lakatlannak tűnő szigetre került túlélőkről szóló Lost 2005 augusztusában robbantott itthon, imádták a tévézők, nagyon jó nézettséggel futott, főképp eleinte. A magyar verzióban nem kellene költséges repülőgép-szerencsétlenséget szimulálni, jó lenne helyette egy olyan jelenet, hogy a főszereplők egy fülledt, nyári napon lerobbannak a Margit-híd kellős közepén, egy Combino fedélzetén. A szerencsétlenség után a maroknyi csapat a Margitszigetre kerül, itt főképp arra kellene vigyáznia az operatőröknek, hogy a háttérben kocogó pestieket, a biciklistákat utólag kivágják a filmből. Jacket alakíthatná Csányi Sándor, Kate-nek mi Fésűs Nellyt javasoljuk, a kopasz John Locke pedig nem is lehet más, mint Török Ádám (a Mini nélkül), netán soványabb verzióban Paudits Béla. A szigetlakó túlélők idegeit különféle misztikus jelenségek borzolnák, mire sok rész után felfedeznék, hogy a nagy fák és sűrű bokrok mögött megbújó termálszálló kertésze és londinerei űznek velük csúnya tréfákat.