A legkirályabb és leghitványabb sulik

Szeptember 1-jén indul az új tanév: ennek kapcsán Springfieldtől Sydneyig összegyűjtöttünk pár olyan általános iskolát és gimnáziumot, melyek csak a tévé képernyőjén léteznek, ám annál szívesebben látogatnánk azokat. A fő szempont természetesen nem az volt, hogy az adott helyen minél több tudást szívhassunk magunkba, hanem hogy jó társaságban vészeljük át az iskolás éveket. Emellett persze bennünk is él még a kellemetlen emlék, amikor nyaralásunkat megszakítva kénytelenek voltunk visszatérni az iskolapadba, így azt is megmondjuk, hogy az adott intézményt miért kerülnénk el nagyon messzire.  

Springfieldi Általános Iskola

A Simpson család két nagyobb csemetéjének iskolája, ahol az egyik osztály bámulatosan gügye karakterekből áll, így a nem éppen szuper eszű, ám annál vagányabb Bart lehet a menő - persze csak ha nem számítjuk a mások uzsonnájára rendszeresen rájáró Nelsont, illetve a három kemény srácot, akik, ki tudja, hány éve koptatják az iskolapadot (egyiküknek már saját gyereke is van). A nézők szórakoztatását szolgálja még a tehetetlen igazgató, Seymour Sintér, aki ötvenévesen is az anyjával él; a kikapós tanárnő, Miss Vadalma; a fafejű gondnok, Willy, aki nehézkessége miatt gyakran válik a gyerekek élcelődésének céltáblájává; illetve az iskolabusz sofőrje, az állandóan beszívott Otto.

Miért járnánk ide szívesen? Mert rengeteget lehet röhögni. Mind az igazgató szerencsétlenkedésein, mind az osztálytársakon, például azon, ahogy Milhouse Lisának udvarol, vagy az ügyeletes hülyegyerek, Ralph mond valami ostobaságot. És hát Bartnak köszönhetően mindig adódhat valami kalamajka, ami miatt tanítási szünetet kell elrendelni.

Miért kerülnénk el messzire? Mert állandóan azon aggódnánk, hogy mikor ér utol minket is a fertőző májbetegség - a Simpson család szereplői tudniillik már egytől egyig besárgultak. Ráadásul Nelson miatt még az uzsonnánkat is csak lopva ehetnénk meg.

+ + +

Celle-i Gimnázium

Egy kevésbé ismert gimnázium egy német kisvárosban, itt tanít Specht tanár úr. Az iskolát kifejezetten a címszereplő tanáron keresztül ismerhetjük meg, aki magánélete és munkája között próbál meg egyensúlyozni - mégpedig oly módon, hogy diákjai ne láthassanak bele túlságosan a privát szférájába. Specht mindemellett remek tanár, aki egyrészt félreteszi a hagyományos iskolai módszereket, másrészt bármilyen problémával lehet hozzá fordulni. Problémák pedig akadnak bőven, ha nem is olyan súlyosak, és nincsenek is olyan nyíltsággal kibeszélve, mint a Szívtipró gimi-ben: a drogok használata vagy a szülők válása éppúgy előkerül témaként, mint mondjuk a pályaválasztás nehézsége.

Miért járnánk ide szívesen? Mert az itteni tanárokhoz bármikor fordulhatunk segítségért, és ha máshol nem, hát az osztálykirándulásokon biztosan akad valami jó balhé is. A szokatlan tanári módszerek pedig érdekfeszítő órákat eredményezhetnek, előfordulhat például, hogy egy rajzórán csinos aktmodellt kell megörökítenünk:

Miért kerülnénk el messzire? Itt nem igazán találunk ellenérvet, ha csak azt nem, hogy nem tudunk jól németül, így könnyen megeshetne, hogy minden tárgyból megbuktatnak.

+ + +

West Beverly High School, Beverly Hills

A Beverly Hills 90210 fiataljainak iskolája, ennek megfelelően csupa gazdag gyerek jár ide. A történet középpontjában (legalábbis az elején) egy ikerpár, Brenda és Brandon áll, akik Minnesotából költöztek a luxusvárosba, így csak beilleszkedési problémáik után érnek rá a tinédzserek szokásos gondjaival foglalkozni. Bár mi a Szívtipró gimi-t jelöltük meg követendő példaként, valójában az 1990 és 2000 között futott Beverly Hills 90210 volt az első tinisorozat, amely az átlagosnál merészebb témákat (öngyilkosság, AIDS) is boncolgatott - sőt egyike volt az első olyan szériáknak, amelyek nem annyira a történetre építettek, pusztán az emberi kapcsolatok ábrázolásával értek el sikert. A tinisorozatnak egy vadabb, lazább remake-je is készült 90210 címmel, amely szeptember 2-án rajtol az Egyesült Államokban.

Miért járnánk ide szívesen? Mert naphosszat csupa laza, trendi és gazdag fiatal között lehetnénk, felszínességüknek köszönhetően ugyanakkor elkerülhetnénk azokat a borzasztó kalandokat, melyekről például a hasonló környezetben élt Bret Easton Ellis ír.

Miért kerülnénk el messzire? Mert nem akarunk sznobbá válni, és még az is előfordulhatna, hogy a saját erőnkből szeretnénk elérni valamit - erre pedig itt nem sok lehetőség akad.