Bolond tévések, tévés bolondságok

Elérkezett április elseje: a bolondok napját olykor a tévések is megünneplik, vicces híradásokkal bombázzák a közönséget vagy hamis epizódot adnak le egy sorozatból - a média emlékezetes átveréseiből szemezgettünk.

Azt, hogy április elseje miként vált a bolondok napjává, nem lehet pontosan tudni, de tény, hogy az erre a napra eső átveréseknek, viccelődéseknek komoly hagyománya van szerte a világon. Egyes források szerint a profán ünnep Franciaországból származik, ahol sokáig április elseje számított az újév kezdetének, majd amikor IX. Károly áttette azt januárra, többen "lemaradtak" az intézkedésről, és így lettek április bolondjai. Mások a kereszténység előtti időkre teszik a bolondok napjának kialakulását, ekkor ugyanis sok helyütt a május elsejét tartották a nyár első napjának, és ekkor kezdték elültetni a különféle növényeket - aki korábban (vagyis áprilisban) tette ezt meg, azt bolondnak nézték.

Spagettifa és repülő pingvinek

Egy nagyot ugorva az időben, a televízió természetesen csak a huszadik században kapcsolódott be az áprilisi átverésekbe - igaz, nem várt sokáig a megjelenése után: Hollandiában például csak 1951-ben kezdték meg a nyilvános sugárzást, de a helyi televízió már az ötvenes években készített április elsejei kamu híradásokat. Egyik alkalommal például azt adta le a híradóban, hogy a pisai ferde torony leomlott, mert a szerkezete nem bírta tovább a dőlést. Ezután rengeteg elképedt néző hívta további információért a csatornát, amely nem győzte emlékeztetni a betelefonálókat, hogy minek (vagyis kiknek) is van a napja.

A tévés átverésekben azonban kétségkívül a BBC jár az élen, hisz mind a mai napig meg tudja lepni a nézőit. 2008-ban például arról számolt be, hogy a tudósok felfedeztek egy pingvinfajt, melynek egyedei nemcsak totyognak, hanem repülni is tudnak. A hírt többen igaznak vélték, még úgy is, hogy a hozzá kapcsolódó videóriportban a Monty Python egykori tagja, Terry Jones közreműködött, akinek ugye nem kell a szomszédba mennie egy kis humorért. A színész sétált egyet az Antarktiszon, majd követte a repülő pingvineket az Amazonas őserdeibe:

A televíziós hőskorszak klasszikus tréfája volt a BBC 1957-es tudósítása, amely arról számolt be, hogy Svájc egyes vidékein spagettifák nőnek, sőt be is mutatott pár embert, akik épp szüretelték a tésztát a különös növényekről. Az ötlet állítólag a Panorama című hírműsor egyik operatőrétől származik, akinek kevésbé jó képességű osztálytársaira azt mondogatták annak idején az iskolában, hogy "azt is elhinné, hogy a spagetti fán nő" - mint ahogy akadt is jócskán olyan néző, aki az adás után azonnal telefonált, az iránt érdeklődve, hogy honnan lehetne spagettifát szerezni.

Szintén a BBC-hez kötődik a szagos televízió (smell-o-vision) meghirdetése 1965-ben, ami azt ígérte, hogy a történetekben szereplő illatokat ezentúl a nézők is érezni fogják - a csatorna aztán 2007-re eljutott a szagos internethez is, weboldalán reklámozva ugyanezt a lehetőséget. A legnagyobb brit adó 1980-ban is jócskán meglepte közönségét, akkor azt adta hírül, hogy a kormány digitálisra kívánja cserélni a Big Ben hírneves óráját - ami jogos felháborodást keltett a nézők körében.

Persze nemcsak a BBC szokta átverni a közönséget április elsején: a kanadai Comedy Network például azzal állt elő 2003-ban, hogy felújítja a hetvenes évek egyik vígjátéksorozatát, a The Trouble with Tracy-t - ebben csupán az volt a meglepő, hogy az eredeti szériát a valaha készült egyik legócskább szitkomnak tartják. 1998. április 1-jén a South Park alkotói egy olyan részt küldtek adásba, amelyből az előzetes szerint végre megtudhattuk volna, hogy ki Cartman apja: ehelyett a Terrance és Phillip: Lukam nélkül sohá-t kaptuk, amelyben a két kanadai komikus szállt szembe Szaddám Huszeinnel.

Az április elsejei átverésekbe még olyan komoly szervezetek is be szoktak szállni, mint a NASA, amely 2005-ben a Víz a Marson! szalagcímet jelentette meg a honlapján, amire ráklikkelve egy kép ugrott ki, egy pohár vízzel egy Mars-szeleten:

Akadnak persze durva poénok, ízléstelen viccek is: 2003-ban egy hongkongi diák hamis honlapot hozott létre, amely egy helyi újság oldalát másolta, és ott elterjesztette, hogy a SARS-vírus megfertőzte az ország lakosságának nagy részét. Ugyanebben az évben kínai és dél-korai honlapok sokaságán jelent meg a hír, hogy Bill Gatest meggyilkolták, mire a koreai tőzsde azonnal elkezdett zuhanni.

Aki farkast kiált...

Tudunk persze ennek a fordítottjáról is, amikor valamilyen abszurd esemény épp április elsején történt, mire a tévénézők (rádióhallgatók, internetezők) nagy része azt gondolta, csupán áprilisi tréfáról van szó. A legtragikusabb ilyen eset talán 1946-ban történt Hawaii-n, ahol a lakosok egy része csak átverésnek gondolta, hogy az államot földrengés és cunami fenyegeti - ezért otthon maradtak, aminek következtében több mint száz ember lelte halálát.

Bár senkinek nem esett baja, utólag nagy riadalmat keltett a Google 2007-es körlevele, amely azt tudatta a New York-i iroda munkatársaival, hogy egy kígyó szabadult el az épületben. A cég amúgy is híres áprilisi tréfáiról, így a levelet senki nem vette komolyan - annak ellenére, hogy úgy kezdődött: "Nos, az időzítés nemigen lehetne kínosabb..." A tévénézők egy része először a neves énekes, Marvin Gaye 1984-es halálát is viccnek vélte, hisz a férfit saját édesapja ölte meg, ami az április 1-jei híradóban valóban elég képtelennek tűnhetett.