A legborzasztóbb gyerekműsorok

Miután a nézői ingerküszöb emelkedése a gyerekműsorokra is hatással van, manapság egyre erőszakosabb rajzfilmek készülnek. A nem annyira új keletű sorozatok között is találunk azonban ijesztőket: van, ami tényleg ráhozhatja a gyerekekre a frászt, de akad számos olyan is, amely egészen bizarr módon félresikerült, mi pedig elborzadva nézzük a végeredményt. Íme néhány egészen különös gyerekműsor, természetesen szubjektíven válogatva.

Mátyás, a házimanó

Néhányan talán úgy gondolnak rá mint magyar rajzfilmre, pedig a Mátyás, a házimanó egy angol sorozat, bár eredeti címén - Murun Buchstansangur - inkább hangzik izlandinak. Az 1984-ben indult széria főhőse egy alaktalan, szürke manó, aki egy konyhai lefolyó alatt éldegél óriási koszban. Ráadásul egy olyan városban, ahol állandóan esik az eső, így nem csoda, hogy ő maga is depressziós, legalábbis hajlamos a melankóliára - kevés nyomasztóbb műsort tudunk tehát elképzelni, amely nemhogy nem neveli a gyereket, de még az életkedvét is elveszi.

* * *

Pimpa

Ugye emlékszünk az idegesítő pöttyös kutyára, aki olyan rémesen volt megrajzolva, hogy inkább egy nyúlra emlékeztetett minket? Ráadásul csomószor két lábon járt, amit sehogy sem értettünk. Az olasz rajzfilmsorozat 1982-ben indult útjára, rendezője kezdetben ugyanaz az Osvaldo Cavandoli volt, aki Menő Manó figuráját kitalálta - sajnos a Pimpá-ba nem sok került a vonalas fickó humorából.

* * *

Oobi

Talán a legigénytelenebb gyerekműsor, amit valaha láttunk (pedig már a kétezres évek terméke), tekintve, hogy a főszereplő Oobi és testvére, Uma nem más, mint két férfi csupasz keze, rájuk ragasztva két-két műanyag szemgolyóval. A figurák a hüvelykujj mozgásával "beszélnek", de hangjuk is elég idegesítő: az alábbi videón rajzos feladványt adnak a gyerekeknek, de mi már attól megőrülünk, ahogy az egyik figura minden fázisnál azt mondja a játékosoknak, hogy "Guess!", vagyis hogy tippeljenek, mit ábrázol a rajz.

* * *

Teletubbies

Négy színes, űrlényszerű izé egy mezőn, ami fölött egy csecsemő arca a nap - már önmagában bizarr kép, amit csak fokoz, hogy a lények beszéde akkor is gügyögésnek, hümmögésnek, gurgulázásnak hangzik, ha épp értelmes szavakat mondanak ki. Persze a műsor szándékoltan csecsemőknek szól, de azért ezt is lehet értelmesen csinálni, lásd a Kolibri csecsemőszínházi kezdeményezéseit.

* * *

Boohbah

A Teletubbies-hoz egészen hasonló műsor, csak épp öt színes lénnyel, akik valóban nem szólnak egy értelmes szót sem, csupán gügyögnek, hümmögnek és gurguláznak. Ők egyébként valahol a felhőkben élnek a történet szerint, de valahányszor egy kisgyerek kimondja, hogy "boohbah", azonnal ott teremnek - más kérdés, hogy a valóságban szerintünk senkinek nem lenne szüksége ilyen társaságra.

* * *

H. R. Pufnstuf

Itthon nem épp ismert darab, de képtelenek voltunk kihagyni. Az eredetileg 1969 és 1971 között futott élőszereplős sorozat egy kisfiúról, Jimmyről és beszélő furulyájáról (!), Freddyről szól, akik valahogy elkerülnek egy szigetre, melyet a címbeli H. R. Pufnstuf, egy sárkány igazgat. Lakik itt gonosz boszorkány, nagy sárga izé és öltönyös bagoly is, meg még számos képtelen figura, akik életnagyságú bábokként (gyakorlatilag beöltözött színészekként) jelennek meg - ami valahogy borzasztóan bizarr hatást kelt.

* * *

Beetlejuice

Egy valóban ijesztő mese, ami viszont legalább szándékoltan az. Tim Burton azonos című filmje nyomán készült, sőt a rajzfilmsorozatnak is a bizarr látomásairól ismert rendező volt az executive producere. Egy őrült, halott fickó és egy darkos kamaszlány barátsága, számos más szürreális elemmel - felnőttek számára tökéletesen élvezhető, na de gyerekeknek?

* * *

Bátor, a gyáva kutya

Szintén inkább idősebbeknek ajánlott, a kisebb gyerekekre garantáltan ráhozza a frászt. Már maga a helyszín, a semmi közepén, kiszikkadt földön álló tanya és a valószerűtlenre festett ég sem jósol sok jót, ahogy persze az sem, hogy a házba valahogy mindig rossz szándékú lények érkeznek "vendégségbe". A címszereplő Bátor (aki valójában mindentől fél) a háziak kutyája, általában ő az, aki először érzi meg a veszélyt, így aztán mindig ő kénytelen megmenteni gyanútlan gazdáit.

* * *

Frinci és Franci

Összeállításunkból kicsit kilóg a Frinci és Franci, hisz nem igazi gyerekműsor, csupán a Simpson család egyik betétje, rajzfilm a rajzfilmben. Erőszakossága azonban minden ismert produkción túltesz, nyilván szándékosan, ezzel is görbe tükröt tartva az agresszív gyerekműsorok elé. A Tom és Jerry bizarr paródiájáról van szó, ahol a párharc végén a macska állandóan felrobban, feldarabolódik és még ezerféle módon hal meg.

* * *

Varjúdombi mesék

A magyar kínálatból nálunk egyértelműen a Varjúdombi mesék került ki "győztesen", ahol a színtelen-szagtalan papírmasé házak, az állandó szürkeség rettenetesen nyomasztó légkört teremt. Gyakorlatilag a Mátyás, a házimanó kibővített változatának is tekinthetjük, ahol egy egész falu él a lefolyó alatt - isten mentsen egy ilyen csősz bácsikától, akinek ennyi fura meséje van.