Az ágyjelenettől is tartott a Camelot Artúr királya - interjú

Az HBO keddenként adja az Artúr-mondakört feldolgozó Camelot-ot, melyben az ifjú királyt Jamie Campbell Bower játssza. A viszonylag frissen felfedezett - de már a Harry Potter és a Halál ereklyéi-ben, valamint az Alkonyat-szériában is látott - színész nagyon megijedt, mikor megkapta a szerepet, majd egyhónapos edzőtáborban sajátította el a kardforgatást. A Ginivert alakító színésznőt gyerekkora óta ismeri, és ha valóban megválasztanák királynak, ingyen sajtot osztana a népnek.

Mennyiben más az ön által alakított Artúr, mint akiket korábban láthattunk a filmvásznon és a képernyőn?

Ami szerintem igazán különleges ebben a sorozatban, hogy az elején Artúr még tinédzserként jelenik meg, és a történet során a szemünk láttára nő fel - ráadásul ezt a fejlődést az ő szemszögén keresztül figyelhetjük meg, pontosan átérezhetjük, hogy melyik döntését miért hozza meg. Próbáltuk érzékeltetni azt az érési folyamatot, amin egy olyan embernek kell átmennie, aki hirtelen kerül ilyen pozícióba - erre szerintem egyik korábbi feldolgozásban sem fektettek ekkora hangsúlyt.

Ezelőtt csak mellékszerepekre hívták: mit szólt, amikor megtudta, hogy Artúrt kéne eljátszania?

Eléggé megijedtem. Emlékszem, azon a héten felhívtam édesanyámat, és azt mondtam neki: "Nem tudom, hogy képes vagyok-e megcsinálni. Nem érzem úgy, hogy egy központi karaktert is el tudnék játszani." Ő meg csak biztatott, hogy higgyek magamban, csináljam meg. Szerencsére nagyon jó a stáb, és annyi remek karakter van, hogy nem is érzem magam kifejezetten főszereplőnek - mindig tanulok is valamit a többiektől. Ennek ellenére még a forgatáson is sokszor elképzeltem, hogy az alkotók mindjárt rájönnek, mégsem vagyok alkalmas a szerepre, és azon nyomban hazaküldenek. Ma már látom, hogy illik hozzám a figura, ami nagyon jó érzés.

A sorozatban elég sok az akciójelenet, azokban ön vesz részt, vagy kaszkadőr helyettesíti?

Többnyire én csinálom a nagyobb ügyességet kívánó mutatványokat is, igaz, épp a múltkor történt velem egy kis baleset: egy csatajelenet forgatása közben nagyon szerencsétlenül estem le a lóról, meg is maradt a nyoma. A legizgalmasabb azonban az volt, amikor egy vízesésen kellett felmásznom, persze drótkötélre erősítve. Ezek a feladatok nem is mindig fizikailag jelentenek kihívást, mert amikor valami nem teljesen veszélytelen dolgot csinálok, rendesen dolgozik bennem az adrenalin is - közben viszont figyelnem kell arra is, hogy a kameráknak játszom, és azoknak mindent látniuk kell.

Van olyasmi, amit a szerep miatt kellett elsajátítania?

Volt egy körülbelül egyhónapos edzőtábor, ahol megtanítottak a kardforgatásra, és a lovaglási technikámon is finomítottak. Voltak itt erőnléti gyakorlatok is, amelyek segítettek fittnek maradni, de nem szabad elfelejteni, hogy Artúrral szinte még gyerekként találkozunk a sorozatban - úgyhogy meg kellett őriznem a sovány, kisfiús alkatomat, nem gyúrhattam rá túlságosan az izmokra. Azért a történet során a karakter nem csak lelkiekben fog fejlődni, idővel a testalkata is férfiasabb lesz.

Nyilván az edzőtáborban több színész is részt vett. Hogyan alakult a viszonya a kollégákkal?

Sokat hülyéskedtünk, a vívások néha komoly párbajokba mentek át - ebben egyébként a Leontest játszó Philip Winchester bizonyult a legjobbnak, remekül elsajátította a kardforgatást. Egyébként nem nagyon volt még ilyen munkám, ahol ennyire hamar összekovácsolódott a csapat, körülbelül három hét telt csak el, és már egymás legjobb barátai voltunk.

A Merlint játszó - és a FlashForward - A jövő emlékei-ben is látott - Joseph Fiennest milyennek ismerte meg?

Ő egy igazi barátságtalan brit, jobb, ha nem is szól hozzá az ember. Ha most neki kéne interjút adnia, csak bejönne a szobába, és, mondjuk, arrébb rúgna egy széket, aztán kisétálna. De komolyra fordítva a szót, ő az egyik legnagyszerűbb színész, akivel valaha együtt dolgozhattam - ebben az esetben külön szerencse, hogy napi szinten találkozunk, el tudok lesni tőle ezt-azt. Mindig figyelem azokat a színészeket, akiket nagyra tartok - és Joe-t maximálisan nagyra tartom -, és megjegyzem, ha csinál valami szakmai trükköt, amit később talán én is alkalmazhatok.

Úgy tudni, a Ginivert alakító Tamsin Egertonnal régóta ismerik egymást.

Igen, ugyanabban a kisvárosban, Hampshire közepén nőttünk fel, és gyerekként ugyanannak a helyi színjátszó csoportnak voltunk a tagjai. Egyszer előadtuk például a Bugsy Malone-t, ahol én Bugsyt alakítottam, ő pedig Blouseyt. Körülbelül tizenkét éves lehettem, és azóta nem dolgoztunk együtt, szóval elég furcsa volt most találkozni vele. Szokták tőlem kérdezni, hogy milyen érzés így megcsókolni őt, de őszintén szólva, semmi különös, mindketten csak színészi feladatnak tekintjük. Sőt talán könnyebb is így, hogy van múltunk: nincs annál kínosabb, mint a forgatáson találkozni valakivel először, és aztán egyből megcsinálni vele egy ágyjelenetet.

Mit tanult az olyan szuperprodukciókból, mint a Harry Potter és a Halál ereklyéi vagy az Alkonyat-széria?

Ha szigorúan a munka részét vesszük, ezek a filmek nem különböznek sokban más produkcióktól. A színészi pályám során eddig az volt a legfontosabb felismerés, hogy a világon a legnehezebb dolog állandóan kedvesnek lenni. Márpedig itt erről van szó, tulajdonképpen az összes stábtaggal, az összes kollégával törődni kell, az újságírókról és a rajongókról már nem is beszélve.

Ha valóban megválasztanák királynak, mi lenne az első intézkedése?

Hú, jó kérdés. Azt hiszem, ingyen adnám a sajtot mindenkinek.

-----------------------------

Az interjú angol nyelvű leiratát az HBO bocsátotta rendelkezésünkre, magyarul az [origo]-n olvasható először.