Háromezer forintért tapsolnak reggeltől estig

Nem lehet meggazdagodni statisztaként, és szerfelett ritka, amikor érdekes forgatáson, lenyűgöző díszletek között lehet rohangálni katonaként vagy várkisasszonyként. A statiszták nagy része tévéshow-ba megy tapsolni, és gyakran nyolc-tíz órát is ücsörög a félhomályban, néha támla nélküli padon pár ezresért - de nekik így is megéri. Ők a kötöttségre, a stáb pedig a lelkesedés hiányára panaszkodik.

Korábban napi ötezret is lehetett keresni egy napi statisztálással, mostanában kevesebbért is elmennek azok, akik ráérnek: főleg tanulók, nyugdíjasok és munkanélküliek. A vetélkedőkből rutinos tévések egy nap négy-öt adást is le tudnak forgatni, ezek pedig jóformán az egész napot elviszik. Az [origo] beszélt olyan statisztával, aki azért morogott, mert háromezerért ül déltől estig, nagyon ritkán mehet ki cigarettázni, és pénze felét a tévécsatorna büféjében kell hagynia, közönségrendezők pedig megemlítik, hogy vannak köztük, akik direkt nem is akarnak látszódni vagy épp elalszanak - mert erre is volt sok példa.

Színészeket, statisztákat, modelleket foglalkoztató cégek kölcsönzik ki a tévéműsorokhoz a háttérben tapsoló nézőket, a megfelelő jutalékért - ez leginkább a felvétel hosszától függ. Bár az első két adás után megszűnik a tévés varázs, és sokan unatkoznak, mégis hosszú a lista, sokan szeretnének bejutni felvételekre.

A statisztákról Ferenczi József, Fitti is tud mesélni: ő délutáni roadshow-t, rádióműsort vezet a Music FM-en, tévéműsora volt a Viasat3-on, de évek óta úgynevezett warm upként is dolgozik. Így hívják a bemelegítő embereket, akik nem csatornákhoz, hanem produkciókhoz kötődnek, így dolgozott ő már az RTL-es Való Világ-nak, A dal című produkciónak az MTV-n, a Legyen ön is milliomos-nak, az X-Faktor-nak. "Nem én csináltam egyedül, de mindegyikben megfordultam, mert gyakran kisegítjük egymást. Nem könnyű munka ez, mert van tíz-húsz perc arra, hogy a közönséget megfogjuk az elején, és észnél kell lenni, mert elég, ha egy ellenszenvet kiváltó beszólást eleresztünk" - mesélte.

Warm-up dolgozik a Való Világ beszavazóshow-ján

Úgy látja, hogy a fizetett statisztákat nehezebb elkapni, megfogni, mint a rajongókat: utóbbiak lelkesebbek, miközben az előbbieket kollégának tekinti, persze alá-fölérendeltségi viszony mellett. "Próbálom fogyaszthatóvá tenni azt a nagy mennyiségű munkát, amelyet nekik el kell elvégezni egy nap. Az én fülemben van kontroll, erre is figyelnem kell, miközben el kell érnem, hogy a statiszták gondolkodás nélkül csinálják azt, amit mondok. Szükség van tapsra a vágópontokhoz, így instruálni kell őket, hogy egyszerre tapsoljanak. Ha a fülemre szólnak, hogy most 'standing ovation' kell, akkor mutogathatok, hogy álljanak fel" - mondta.

Szerinte a statiszták jobban szeretnek filmekben szerepelni, anyagilag jobban megéri nekik. "Panaszkodtak nekem, hogy bezzeg az Asterix forgatásán kapnak reggelit, ebédet, vacsorát, busszal viszik-hozzák őket! Én inkább azon csodálkozom, hogy tíz éve ugyanazokat az arcokat látom, vannak, akik velem öregednek. Miért nem törnek ki, miért nem csinálnak mást? Napi háromezer forintból nem lehet megélni. Ugyanakkor vannak kitartó statiszták, akiket tisztelek, mert nagy túlélők, hajlandóak négy hónapig leborotvált fejjel statisztálni színházban, ha épp szerzetes kell oda" - mesélte.

Statiszták a Picasso-banda című film forgatásán a Műcsarnokban, 2011-ben

Bő tízéves tévés múltjában volt olyan esete, hogy feljelentette egy statiszta, akivel kiabált. "A fizetett közönség része volt, de felült a karéjra, hogy ne látszódjon a műsorban, holott azért kap pénzt, hogy ott legyen a háttérben. Nekem egy olyan lukat kellett betölteni a nézőtéren, ami rosszul nézne ki képernyőn, de a férfi nem akart lejönni. Közel hajoltam, kiabáltam vele, majd azt mondta, hazamegy, mert leesett a vérnyomása - de közben rendőrségre ballagott, feljelenteni, hogy lefejeltem. Nem volt látlelet persze, de feljelentett, hogy nem tud dolgozni a sokk miatt, és ezért pszichológushoz jár. 250 tanút tudtam volna bevinni, hogy nem fejeltem le senkit... végül a gyártásvezető is bement a rendőrségre, megvédeni, nem is lett per az ügyből."

"Nem tornaórán vagyunk"

Simicz Sándor 25 éve dolgozik a tévéknél: röviddel a TV2 indulása után Kósa L. Adolf egy műsorának, az Álomsztori-nak volt a szerkesztője, amikor felhívta Klausmann Viktor, hogy a Szerencsekerék-be kell egy olyan ember, aki a közönséggel foglalkozik. "Azt mondta, hogy szerkesztő-riporterként baromi könnyen teremtek kontaktust tömeggel, menjek. Azt hittem, könnyű munka, de valójában nem az. Utálom, ha bemelegítő embert mondanak, elvégre nem tornaórán vagyunk, így közönségrendezőnek hívom magam, mert sokszor van olyan, hogy nemcsak a warm up, hanem a stage (színpad - a szerk.) menedzser funkcióját is betöltöm" - mesélte az [origo] megkeresésére.

Simicz szerint a warm-up az elején öt perc után meg tudja állapítani, hogy kisujja köré tudja-e csavarni a közönséget, vagy nehezebb dolga lesz.

Azt mondta, 58 különféle tévéműsorban dolgozott, köztük volt több olyan, amely sokáig futott - így kilenc évet lehúzott a Mónika show-ban. Erdélyi Mónika szeszélyességéről már mondott rosszat az [origo]-nak egy volt operatőre, de Simicz kedvelte. "Mi nagyon jól megvoltunk: ha az ő személyiségét valaki jól megismerte, akkor ki lehetett jönni vele. Nem sok embert engedett közel magához, de akit igen, azzal nagyon jól tudott dolgozni. Semmi olyat nem tudok mondani azokból az időkből, ami ne lett volna látható a képernyőn. A nézőtéren pedig statiszták ültek, kultúremberek voltak" - emlékezett.

Úgy látja, hogy csak öt warm up van ma Magyarországon, olyan, akit hívnak a tévék. "Talán én csinálom a legrégebben. Mostanában is dolgozom az RTL-nek, a TV2-nek, az MTV-nek, a Story4-nek, csináltam már számos kisebb-nagyobb produkciót. A munkánk annyiban fontos, hogy ahhoz, hogy egy zenés produkció egységesnek tűnjön, a közönség reakcióit részben irányítani kell, mederben kell tartani, hogy elegáns legyen. Például, ha egy pattogós megasztáros dalban van egy tánckari előadás, akkor a közönséggel kommunikálni kell, hogy ügyesen, ütemre tapsoljon, és ne összevissza. Egy kicsit irányítani kell őket. De így megy ez Olaszországban vagy Amerikában is, láttam kinti show-kat élőben" - mondta.

Háromféle néző lehet

Háromféle néző van a tévéfelvételeken: a statiszta (aki pénzt kap), a "civil", aki lehet rokon, barát, rajongó, és a fizető néző, például a Fábry című show esetében. A hangulatfelelősök szerint előbbi általában fegyelmezett, a visszajárás miatt tévés dolgokban már tapasztalt ember, akiben kifejlődik a kellő dramaturgia érzék, és érzi, mikor kell a biztató taps vagy épp a csalódott moraj.

Háromféle néző van a tévéfelvételeken: a statiszta, a civil és a fizető néző

A második típusú néző a civil, aki nem ismeri a televíziózás technikai hátterét, akinek szoknia kell, hogy egy élő show-ban nem lehet kimenni a reklám alatt, mert képtelenség gyorsan visszaterelni ennyi embert a stúdióba. A statiszta tapasztalt, és pénzt kap, így türelmes, a civil nézőket viszont könnyebb elvarázsolni. Jellemzően a Megasztár, a Csillag születik, az X-Faktor nem fizet nézőknek, de az Összeesküvők és a Való Világ élő adásaira is megtelt a stúdió rokonokkal, rajongókkal. A harmadik csoport a fizető néző (Beugró, Fábry), akinek azonban nem is kell végigülnie hat-nyolc órát.

Ha hosszabb technikai leállás van, akkor a warm up engedi ki a nézőket a büfébe, dohányozni. Simicz szerint az elején öt perc után meg lehet állapítani, hogy a kisujja köré tudja-e csavarni a közönséget, vagy nehezebb dolga lesz. "Minden produkció mást kíván meg, a tévék általában ránk bízzák, hogyan lelkesítsünk, nem volt ezzel gond. A legnagyobb fegyver kétségkívül a humor. Egy-egy csoportot vagy embert kinézek, ha jókedvűen veszi a lapot, magával rántja a közönséget. A Maradj talpon-ban legutóbb 190 gyerek volt a felvételen, az is kihívás. Viszont ha már megvan a kontaktus, akkor a gyerek a leghálásabb néző. A Nagy vagy!-nak is dolgoztam, imádtam" - mesélte.

Meg kell bontani a sötét masszát

Az sem mindegy egy tévéshow-ban, ki hová kerül, fontos, hogy idősebbek és fiatalok vegyesen legyenek a nézőtéren. Az öltözék sem mindegy, kerülni kell, hogy 10-12 olyan ember üljön egy kupacban, aki sötét ruhában érkezett - közéjük kell ültetni piros pulóverest, zöld ingest. A fiúk mellett jó, ha lányok ülnek, de néha nem szabad megbontani az egységet: ha van szurkolói csapat egy-egy tehetségkutatón, mondjuk hat-nyolc lány, akkor azt nem szedi szét a stage menedzser. A kamerakép fontos, jól fényképezhető helyekre teszik a szurkolótáborokat, amiért a rendezők nagyon hálásak tudnak lenni.

A kamerakép fontos, jól fényképezhető helyekre teszik a szurkolótáborokat