Lezárult a május 8-9 közt rendezett Media Hungary konferencia Siófokon: az idei vendég Finnország és a Facebook volt. Idén is több mint 1200, médiában dolgozó érdeklődő vett részt az eseményen, két napon át négy teremben zajlottak az előadások. A Marketing & Média idén is megválasztotta az ötven legbefolyásosabb embert a magyar médiaiparban, első lett Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója, második Simon Zsolt, a TV2, vezérigazgatója, harmadik Bayer József az Axel Springer ügyvezető igazgatója, őt követte Somlói Zsolt, a Mindshare ügyvezetője és Vidus Gabriella az R-Time ügyvezető igazgatója, az RTL kereskedelmi igazgatója.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kultúra fontosságáról beszélt, külföldi médiumok tudósítói és kommunikációs szakemberek a Magyarországról kialakult nemzetközi képről és a megváltoztatása lehetőségeiről vitáztak, Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója pedig ismertette egy friss kutatás eredményét: eszerint a média az elmúlt 25 évben a magyar intézményrendszerhez képest kedvezőbb pozíciót töltött be a társadalomban, de az újságírók presztízse már kevésbé előnyös, megítélésük az ügyvédekével azonos.
Dirk Gerkens a médiakonferencián beszélt az RTL2-ről is, pontos indulási dátumot nem mondott, de jelezte, hogy "már terhes az anya", azaz hónapokon belül indulhat a csatorna. Valószínűleg szeptemberi vagy októberi rajt lesz, sok új tartalmat ígért (a műsorokról az [origo] korábban már írt.) A médiapiacon egészen más verseny volt 15 éve: a kereskedelmi tévék indulásakor Gerkens szerint az RTL legfőbb dolga az volt, hogyan győzze le a péntek esti sávban a Dáridó-val taroló TV2-t - most úgy látja, hogy komoly ellenfél a Facebook, a Google, a Netflix, a Hulu ("ezeknek a srácoknak sok a pénzük" - tette hozzá), a sok kábeltévé.
Az RTL Klub programigazgatóját, Kolosi Pétert Baló György faggatta. "Az érték nagyon sok módon jelenhet meg a képernyőn. A magas kultúra viszont egy szűk elit kultúrája minden társadalomban, ennek ellenére az RTL-en is megjelenik. Válság idején azonban tényleg más a helyzet: amire csak passzióból költöttünk, arra most sokkal kevesebb pénz van, vagy egyáltalán nincs is" - vallotta be Kolosi. "Az RTL Klubnak azért nincs kulturális háttérműsora, mert nem néznék. Ma száz tévécsatorna van: egy kis kábelcsatornán sokkal nagyobb esélye van ilyennek. A Class FM-től sem várok el kulturális műsort. Örülnék, ha tévéfilmek, magyar sorozatok is lennének, de erre nincs ma komoly esély, mert nem tart ott a magyar piac. Egy mozifilm sem tudja behozni az árát, még DVD-eladással sem. Egy fikciós sorozat nem finanszírozható a magyar piacon" - válaszolta az RTL programigazgatója. Erről többet itt olvashat.
Termékek a képernyőn
Gyakori téma volt a konferencián a termékelhelyezés, ugyanis a csökkenő szpotbevételeket részben ezzel lehetne kompenzálni. Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója szerint az angol és a francia tévés piacon is csak az utóbbi két évben jelent meg hangsúlyozottabban a termékelhelyezés, ami jó, mert magyarként nem vagyunk ebben lemaradva, de rossz, mert nincsenek igazán jól működő példák Európában. Simon elárulta, hogy a Megasztár költségvetésének közel felét nem szpotból szerezte be a csatorna, és eleve azzal terveztek, hogy a költség egy része ne a reklámidő értékesítéséből jöjjön be. Úgy véli, egyértelműen a márkázott tartalmaké a jövő, tehát több lesz az olyan eset, amikor a műsor eleve azért jön létre, mert egy hirdető márkáját, brandjét szeretné megismertetni a tévézőkkel. A Sony, a Hell, a Hot, a Lancia támogatta például az ÖsszeEsküvők-et, a TV2 szerint a néző ezek megjelenését nem érezte erőltetettnek a reality során. A jövő a virtuális termékelhelyezésé is, Simon szerint, egyre több olyan eset lesz, hogy egy már leforgatott műsorba (akár fikciós sorozatba, mint a Jóban Rosszban) utólag tesznek be egy terméket.
A termékelhelyezéssel kapcsolatban Kiss Pétert, a TV2 programigazgatóját is kérdezték a Media Hungaryn: szerinte a viasatos A cég hangjá-nál kilógott a lóláb, amikor túl sokat mutattak például egy pizzásdobozt, de a TV2-re készült, szintén szponzorfinanszírozott Nagytakarítás-t termékelhelyezésre kifejezetten alkalmas formátumnak tartja, ugyanis nem gyanakszik reklámra a néző, ha egy takarítós műsorban mosószermárka tűnik fel. "A termékelhelyezés viszonylag új dolog itthon: egy új rendszer bevezetése hosszadalmas, fájdalmas, reméljük, hogy kialakul egy automatizmus, és mindenki felfogja, mi az érdeke" - mondta.
Egy TV2-s rekordja már van a Megasztárnak
A szintén TV2-s Megyeri András szerint a kifejezetten szponzorigények miatt megvalósult műsorok nem annyira izgalmasak, ezért rejtegetik is ezeket (nem este nyolckor vannak, főműsoridőben), ugyanakkor úgy látja, vannak olyan műsorok, amelyek kifejezetten szponzorért kiáltanak, ilyen szerinte a Megasztár. A TV2 történetében soha nem volt akkora szponzorbevétel egy műsor esetében, mint most, a Megasztár-nál - jelezte.
Vidus Gabriella (R-Time) arról beszélt a Média Hungaryn, hogy - szemben a Jóban Rosszban-nal - miért nincs egyelőre termékelhelyezés a Barátok közt-ben (erről itt olvashat többet), Barna György pedig, az AGB produkció részéről a szponzorált műsorok létrejöttét vázolta (bővebben itt).
A második napon a tévés, rádiós, mobilos, nyomtatott sajtóból érkezett szakemberek, salesesek, igazgatók, ügynökségi dolgozók, jogászok és kereskedők után négy képernyős is szót kapott, Till Attila, Lilu, Jáksó László és Ördög Nóra beszélgetett a sztárságról, a celeblétről, arról, hogy milyen reklámot vállalnának. "Nyilván senki nem gondolja, hogy én ilyen kockafejjel szeretek járni nap mint nap, de egy show-ban az ilyet be lehet vállalni" - közölte Ördög Nóra, majd némi izgalmat okozott, amikor bejelentette, hogy van róla "nagyon sok meztelen kép, csak nem az újságokban". A téma később is visszatért, általános derültséget keltve.
A konferenciáról több blogbejegyzésünk született, ezeket itt találja.