A harmadik évad vége felé közelít a sztori. Mennyiben volt más az idei forgatás, mint a korábbiak?
Most nagyon későn lett kész a forgatókönyv, sokat dolgoztak rajta az írók, néha csak az utolsó pillanatban kaptuk meg őket. Este, éjszaka még átolvastuk, ha kellett, akkor felhívtuk egymást, hogy pontosítsuk, mi, hogyan lesz, de Áron tudta előre a tíz rész történetét, végig képben volt. Ő pontosan tudta, hogy egy-egy jelenetben minek kellett feltétlenül elhangoznia, mert el tudja helyezni kronológiailag őket. Ahogy szokás, nem komplett részeket forgattunk egyben, minden attól függött, hogyan álltak rendelkezésre a helyszínek. Mindent összevetve nagyon kalandos volt az évad forgatása, mert sokszor mi sem tudtuk, mi fog velünk történni - de Áron kézben tartotta a szálakat.
A spontaneitásnak mennyire van helye egy ilyen drámai sorozatban?
Bőven akadtak helyben született mondatok, Hevér Gábor kollégám (a sorozatban Marci - a szerk.) nagyon szeret improvizálni, de mi is sokat változtattunk rajta.
Sok színészt ismertél korábbról?
Bánsági Ildikóval tizenegy éven keresztül dolgoztunk együtt az Új Színházban, Földes Esztert szintén évek óta ismerem, ő is az Új Színházból jött. Rétfalvi Tomi, aki az egyik fiatal szereplőt, Gyurit alakította, nálunk volt stúdiós, tíz éve ismerem, ahogyan Gáspár Tibort, Gáspár Sándor testvérét is. A stáb nyolcvan százalékával már találkoztam korábban, noha nem vagyok nagy filmes. Nem forgatok sokat, de kivételesen nagy dolog, hogy fiatal, de ilyen képességű emberekkel dolgozhatok, mint Mátyássy Áron rendező vagy Győri Márk operatőr.
Meg is kell becsülni, ha értékelhető magyar sorozat készül.
Nem tudom, hogyan csinálják, de minden hajnalban, amikor elkezdődött a munka, pontosan tudták, mit akarnak. És mindezt úgy, hogy közben eszelős volt a tempó, mert ezt a tíz részt harmincvalahány nap alatt kellett leforgatni. Ez azt jelenti, hogy akadt olyan nap, hogy tizenkét hasznos percet kellett leforgatnunk, ami őrületesen sok: sok amerikai filmnél napi fél-egy perc készül. A magyar nagyjátékfilmeknél is három-öt perc készül egynapos forgatással, nekünk ennek két-háromszorosát kellett hoznunk, de csúszás nem volt, annyira tudták Áronék, mit akarnak.
Melyik volt a legemlékezetesebb forgatási sztorid?
A legmelegebb kánikulai napon egy tar mezőn kellett forgatnunk kedvenc kolleganőmmel, Németh Alexandrával. Ott álltunk ketten a tűző napon, negyvenöt fokban, körülöttünk pedig a stáb is majdnem megfőtt, esernyőkkel védekeztek a nap elől, páran alsónadrágra vetkőztek. Szivattyúkkal permetezték a vizet a többiekre, mi pedig ott álltunk a kamera előtt, olvadó sminkben, arra vágyakozva, bárcsak mi is fürdőruhában lehetnénk.
Mennyi ideig tartott?
Másfél órát biztosan álltunk ott, egy jelenetért, de Győri Márk operatőr - aki a minap épp díjat is nyert az Átok második évadjával - érti a dolgát, szép hosszú snitteket készített.
Ez egy balatoni jelenet volt: a komplett stáb leköltözött a tóhoz, vagy lejártatok naponta?
Mindenki leköltözött öt napra, Balatonfüreden laktunk, onnan nem messze, Örvényesen volt egy ház, amelyet bérelt a produkció. Ugyanaz volt a helyszín az első évadban is, oda jártunk át forgatni minden hajnalban.
A végét te sem láttad még: mit vársz tőle?
A figurámat szerettem volna eljuttatni valahová tíz rész alatt: azért is vagyok nagyon kíváncsi, mert szerezném látni, hogy mennyire jön át képernyőn, vásznon. Közben bízom benne, hogy a rendezőnk úgy fejezi majd be, hogy folytatódhasson egy újabb évaddal.
Olvasnivaló: riport egy 2009-es forgatásról