Teljes lakosságban még tartja magát a TV2 veterán magazinműsora, de az ötvenéves kor alatti felnőtteknél már egyre haloványabb. Múlt vasárnap csak 13,2 százalékkal ment, június 15-én viszont csak 10,6 százalékra volt képes a műsor, amelyet egykor a tévé előtt ülők fele követett. Az utóbbi adásban tesztpályán végrehajtott kísérlet volt arról, mi történik egy sofőrrel, ha iszik, a Tihany nevű magyar hadihajó után merülő búvárokról volt egy riport, és Az ének iskolájá-val foglalkoztak: ezek a témák hozták a műsor talán legalacsonyabb eddigi nézettségét.
Évekig Sváby Andás vezette a műsort: az Origónak elmondta, hogy a TV2 1997-es indulásával jóformán egyszerre indult, pár napra rá. „Kereszty Gáborral találtuk ki, nagyjából egy héttel korábban lett meg a kész koncepció, akkor jöttünk haza Amerikából, miután a helyi televíziózást tanulmányoztuk. Tolvaly Ferenc volt a vezérigazgató, Pintér Dezső az elnök, ők végig támogattak minket. A címet eleinte gyűlöltem, fantáziátlannak találtam, de a menedzsment kérte, hogy Napló legyen. Nem egy minta volt, sok kint látott műsort ötvöztünk benne. Nem a politika oldaláról közelítettük meg a témákat, ezért volt igen népszerű" – emlékezett.
„Iszonyatos magas nézettséget ért el, emblematikus műsorrá lett hamar. Mindenki abban bízott, hogy egy év alatt leverjük A Hét című MTV-s műsort, de már a második adással megelőztük. Ha az áremelés volt a téma, ha zsebekben turkáltunk, azt mindig szerették a nézők, de az első adás, amely nagyot szólt, az volt, amikor a Szentendrei úti felüljárónál lefilmeztük a hatalmas dugót, és közben a melósokat, akik épp henyéltek meg napoztak" – mondta.
Sváby úgy emlékszik, hogy a Dáridó és a Napló egymást előzgette a nézettségi listákon, az RTL a Barátok közt-tel csak utánuk kullogott, de mindent megpróbált. 50-55 százalékos közönségarány volt egy időben az átlag, 70-es csúccsal: „Stratégiai támadások érték ezt a hetes sávot az RTL részéről, de ezek a műsorok sokáig elvéreztek. Amikor a Barátok közt stábja elkészítette a Szeress most!-ot, amely drága heti formátum volt, azt hittük, hogy na, most széttaposnak... Az a heti sorozat kifejezetten ellenünk lett kitalálva, óriásplakátokon kinn volt, nagy kampány, sok promó kísérte, de nem sikerült kinyírnia a Naplót, ahogy az Akták című műsor sem volt ellenfél, elemezhetetlenül alacsony nézettséggel. Még a Heti hetest is betolták ellenünk, és a sors fintora, hogy egy német sorozat, a Cobra 11 kellett ahhoz, hogy győzzön az RTL."
A volt műsorvezető, az Interaktív volt vezetője már nem nézi a Naplót. „Nincs már a televíziós szokásaimban, de nem rágódom a múlton. Ha nézném, arra gondolnék, hogy csomó mindent máshogy csinálnék. A mostani témák nem érdekelnek, bár ritkán azért elcsípem. Bulvármagazin, udvarias, politikusokat kísérgető kis műsor lett" – vélte.
„A Napló mindig a szívem csücske marad, ez volt az a riportműsor, amelyikben úgymond felnőttem. 2001-ben jöttem át a Magyar Rádióból Sváby András és Kereszty Gábor hívására, és csaknem egy évtizeden át jártam az országot, világot Napló-riporterként. Aztán szépen lassan elindult a műsorvezetés is, először csak beugróként, később állandó arcként. Azt hiszem, életem egyik legizgalmasabb és legszebb szakasza volt ez, rengeteget tanultam, és a csapat is remek volt" – mesélte az Origónak.
Politikai szakértőként szerezte a másoddiplomáját, és mindig a közéleti-politikai témák vonzották inkább. Élvezte a különböző kampányokban az aktuális miniszterelnökkel és kihívójával forgatott riportokat. „Meglesni a politikai kampánygépezet működését éles helyzetben, belátni a kulisszák mögé, dumálni a háttérből irányító spin doctorokkal, ezt szerettem igazán. De persze hasonlóan izgalmas élmény volt Miklósa Erikával forgatni a New York-i Metropolitanben, repülni egy vadászgéppel, futni az olimpiai lánggal, találkozni a Ceausescu-házaspárt kivégző kiskatonákkal. Egy fél életnyi élményanyag gyűlt így össze, amiket operatőr és technikus barátaimmal együtt szereztünk. Ja, és a stábautók hangulatát is imádtam!" – mondta. Szakmailag a politikai, érzelmileg a valamilyen tragédiához kapcsolódó, technikailag a rejtett kamerás felvételek voltak nehezek számára.
Tvrtko volt a Napló legelső riportere, 1997. október 5-én, vasárnap este a legelső riportot ő készítette. „Boszniában, Mostarban a magyar katonák segítségével újították fel a mostari öreg hidat. Azért is volt érdekes, mert a TV2-nek akkor még nem volt sem stábautója, sem saját felszerelése, ezért édesapám zöldségszállító autójával utaztunk el Talán Csaba barátommal. A TV2 alapító munkatársai közül már csak kevesen vagyunk, de Csaba is, és én is itt dolgozunk" – emlékezett.
Legemlékezetesebb riportja is van: „Az utolsó magyar hadifogoly hazakísérése volt az. Az egész világsajtó gyakorlatilag azt nézte, követte lépésről lépésre, hogy mit csinálunk. Ugyanakkor ez nem csak egy történet volt az életemben, hanem életem szerves részévé is vált. De tudtam forgatni, többek között Észak-Koreában, Türkmenisztánban, de egyszemélyes stáb voltam sok afrikai országban is."
Legnehezebb riportját Észak-Koreában készítette. „Három 'kedves barátunk', praktikusan ottani belbiztonsági ügynökök nézték minden egyes lépésemet. El kellett hitetni azt, hogy a kezemben lévő amatőr házi kamerával puszta kíváncsiságból veszek fel néhány képet, és nem film készül. A másik pedig Haiti, a pokol szigete, ahová Weisz Fannival utaztam, és természetesen elsődleges fontosságú volt az, hogy neki egyetlen hajszála se görbüljön."
A vasárnap este 19 órás műsorsáv egyike volt azoknak a kivételeknek a hazai kereskedelmi televíziózásban, amikor a programigazgatók nem ugyanolyan műsortípussal szálltak versenybe konkurensük ellen, hanem alternatívát kínálva a nézőknek. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a tévécsatornák versenyében a nemzetközi példák is azt a gyakorlatot támasztják alá, hogy a legjobb módszer az ellenfél legyőzésére, ha ugyanolyan jellegű műsorral próbálkozunk.
Az RTL Klub akciósorozatot, show-t, mozifilmet tett vasárnap estére, de a hetes műsorsáv egyik fix pontjává a német Cobra 11 című sorozat vált, amely hazájában is népszerűnek bizonyult, így folyamatosan készülnek újabb évadok, ami persze kedvez az RTL-nek. Fontos dolog ez a televíziós műsortervezés szempontjából, mert ha valami beválik, és kiszámítható, jó eredményeket szállít a műsorsáv, akkor könnyebben eladhatóvá válik a reklámidő is.
A német autótörőkkel 2010 óta a Naplóval szemben az esetek többségében az RTL megnyerte a nézettségi versenyt. Ettől függetlenül, a TV2 kitartása magazinműsora mellett akár arra is utalhat, hogy a csatorna vezetősége fontosabbnak tartja a TV2 imázsához erősen kötődő Napló fenntartását, mint a nézettségi verseny kiélezését valamilyen vásárolt sikersorozattal vagy drága filmekkel, esetleg még drágább, saját gyártású show-műsorral.
Az elmúlt években egyre csökkent a különbség az RTL Klub éppen aktuális műsora és a Napló között, majd a Való Világ 4. szériájának kezdete megadta a kegyelemdöfést, és csúnyán szétnyílt az olló a két nézettségi görbe között – miközben mindkét országos csatorna eredményei amúgy is csökkentek az egyre szélesebb csatornakínálatnak köszönhetően.
A Napló – jellegénél fogva – jobban számíthatna a magyar közönség hűségére, hiszen hazai történeteket dolgoznak fel benne. De kik alkották-alkotják a Napló törzsnézőit? Állandó tényezőnek tekinthető, hogy nagyjából 20 százalékkal több női nézője van a Naplónak, mint férfi. Pár éve még a teljes lakosságot gyakorlatilag egyforma mértékben érdekelte a magazin, azonban a 2010-ben elindított Való Világ 4 szétzilálta a nézői csoportokat, és megkezdődött az elvándorlás: a fiatalabbnak mondható, főleg fővárosi nézők az RTL Klub valóságshow-ját választották inkább, később ugyan visszatértek, de kevesebben, mint korábban. 2012-től már határozottan magasabb lett a törzsközönség korátlaga: 50–60 év felett (különösen a vidékiek körében) ugyanannyian nézik most is a műsort, mint négy éve, a 35 év alattiak viszont már csak feleannyian vannak.
Az biztos, hogy nem a színházat vagy a mozikat választották a tévé helyett, csak csatornát váltanak. A mozifilmeket például nagyon szeretik, főleg, ha nem kell estig várni rájuk: az országos csatornáknál korábbi kezdési időponttal kapunk is ezekből eleget, a Film+ vagy a Cool ezzel tudott sok nézőt elszipkázni az országos csatornák elől vasárnap kora esténként.
Nyertese még a kábelpiaci elaprózódásnak az RTL II is, ha éppen a Való Világ újabb szériája megy, ez ugyanis a csatorna vonzerejének fő oka. A Viasat3 viszont elvérezni látszik: nemcsak a vasárnap estéken, hanem minden más napon és idősávban is egyre jobban lenyomják a feltörekvő kisebb szórakoztató csatornák (Comedy Central, Fem3, Super TV2, Story4), de az AXN is látott jobb napokat közönségarány szempontjából, például 2013-ban.
Kérdés, hogy fontosabb-e a TV2-nek a hagyományok folytatása, mint a nézettségi elvárásoknak való megfelelés és a bevételek-költségek egyensúlyban tartása. A Naplónak lehet, hogy változik a népszerűsége, gyártásának költségei viszont nem csökkenhetnek radikálisan, csak minőségromlás mellett. Hiába tolta feljebb célcsoportjának felső határát a tévétársaság kereskedelmi osztálya, a 18–49 helyett 18–59-re számolt adatokat is lerontja az elpártoló 30 alattiak tömege, akik könnyebben elcsábíthatók egy jó filmmel vagy sorozattal.
A TV2 új vezetése komoly vállalásokat tett a csatorna nyereségességének javítására, az erős verseny pedig kíméletlenséget követel meg az ellenfelektől, és akár az öregedő Napló is olyan helyzetbe kerülhet, hogy más idősávba kerül, vagy gyökeresen átalakítják.
Az összehasonlítást a 18–49-es és a 18-59-es célcsoport adataiból összeállított ábrákon szemléltettük, de a teljes lakosság tekintetében is ugyanezek az arányok érvényesültek.
Adatok: Nielsen Közönségmérés / Origo