Bódi Sylvi: Az élethez kell az izgalom

Celeb vagyok ments ki innen

Merült fehércápák közé, ugrott sokszor ejtőernyővel, szereti az extrémsportokat, így nem rettent meg a háromhetes nélkülözésről, amit a Celeb vagyok, ments ki innen! jelent majd. Bulvárt állítólag nem olvas, sminkkészlet helyett fejlámpát vinne magával, és egy szúnyogot sem csapna le szívesen.

Az első turnussal utazol?

Nem lehet egyelőre erről beszélni. Hamarosan én is Dél-Afrikában leszek, és már azt is tudom, hogy kikkel leszek egy csapatban.

Örülsz nekik?

Igen... bár én nem ismerek mindenki közülük, és nem is nagyon követem a bulvárhíreket. Ez nem is baj, mert aszerint szeretném megítélni az embereket, amit látok majd belőlük élőben, a táborban.

Celeb vagyok ments ki innen Fotó: Polyák Attila - Origo

Nem követed a bulvárhíreket, de heti háromszor a lapokban vagy. Honnan értesülsz erről?

Az ember azért néha rákeres a nevére hírgyűjtő oldalakon, mellette pedig van sajtósom, aki ezeket a megjelenéseket követi. De ilyen lapokat nem olvasok. Minimum a cikkek fele kitalált vagy teljes hülyeség, sokszor kiforgatják a szavaimat, vagy épp olyan hatásvadász címet adnak a cikknek, hogy mást sugall. Sokszor azzal van csak a gond. Képzeld el, hogy valaki kiszáll az autóból, egy benzinkútnál meglátja a lapot a harsány címmel, alcímmel, és csak az marad meg benne, hiszen sokszor a cikkben épp más van.

Volt sajtópered?

Nem volt még, de sok esetben levelezett az ügyvédem a kiadókkal. Nyilván nem célunk a pereskedés, hiszen ki szeretne évekig bíróságra járni? De alapvetően jó a kapcsolatom a médiával, az újságírókkal, azonban ha provokálnak, azt nem szoktam hagyni. Kiállok magamért.

Ismerkedés Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi volt a legnagyobb őrültség, amit írtak rólad?

Rengeteg volt, szerencsére a felére sem emlékszem.

És arra, hogy milyen merész kalandokba mentél bele?

Rengeteg volt, szeretem az extrémsportokat, de minden élmény felülírja az előzőeket. Egyszer a világ legnagyobb vitorlásának ötvenméteres árbocának tetejére felhúzattam magam kézi csörlővel. A hajó a Karib-tengeren ringatózott. Nagyon fújt a szél, félelmetesen kilengett az árboc, fentről a hajótest pedig egészen picinek tűnt. Akkor szoktak oda felmenni a tengerészek, ha fenn kialszik az égő, és cserélni kell – na, ott lógtam, és csak egy-két kötél tartott. A hajón dolgozók is utálják ezt a munkát, én viszont ki akartam próbálni. Emellett bungee-jumping, ejtőernyőzés volt már többször, mindent szeretek, ami ilyen jellegű. Dél-Afrikában merültem fehércápák közé, ketrecben, szeretem, ha van izgalom, az kell az élethez.

Most három hétre dzsungelbe mész: a sminkkészlet nem fog hiányozni?

Nem hiszem, hogy oda az kéne. A sminknek megvan a maga helye és ideje, fotózáskor vagy sajtóeseményen, de a dzsungelben inkább olyan dolgokra van szükség, amelyek az életünket kényelmesebbé, komfortosabbá teszik. Egy fejlámpa például biztos jobban kell majd, mint egy sminkkészlet. Tudtommal gyertyáink lesznek a táborban, de ha éjjel, a sötétben el kell menni valahová, akkor jobban jönne egy rendes lámpa.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Modellként nem tartasz attól, hogy táskás szemekkel, gyűrött arccal mutatnak majd egyheti rossz alvás után?

Nem tartok ettől. Az is én vagyok. Ráadásul van, hogy smink nélkül megyek el rendezvényekre, nekem ezzel nincs problémám. Szeretem a természetes állapotot, nem akarok álarc mögé bújni.

Volt olyan a nevek közt, akivel nem szívesen mentél volna egy csapatba?

Nem igazán. Tényleg a helyszínen fog eldőlni, ki mennyire jó fej: előre kategorikusan nem szeretném kijelenteni, hogy ki milyen. Nem prekoncepciókkal érkezem.

Megkóstoltad a sült szöcskéket? (Rövid interjúnk a Media Platform konferencián készült, az RTL-es standnál, ahol fura dolgokat lehetett kóstolni – a szerk.)

Nem, de nem is tervezem. Ha azonban az a feladat, akkor egy csótányt is berakok a számba. Egyet viszont semmiképp nem akarok: állatot ölni. Én vegetáriánus vagyok húsz éve, nem eszek állatot, nem gondolom, hogy jogom van elvenni egy állat életét, hiszen nem én adtam neki. Az undor részével a feladatnak nincs bajom... de a bogarakat itt sajnálom, mert be vannak zárva egy befőttesüvegbe.

Tartasz ilyen feladatról?

Ha lesz is, remélem, nem engem küldnek erre, mert még egy bogarat sem tudnék megölni.