A Keresztapa és a Maffiózók kedvelői örülhetnek

A nápolyi Camorra működését, egy maffiózó metamorfózisát, egy másik hanyatlását naturális elemekkel bemutató Gomorra egy remek sorozat, merjük ajánlani a Keresztapa és a Maffiózók híveinek. Az elődeinél persze jóval kevesebb pénzből készült, de előnye, hogy mai, és Európában játszódik.

Egy Szűz Mária-szobor avatásán, a pap patetikus, teátrális beszéde közben is vígan árusítja a drogot egy rokkant lány, röviddel később pedig a tíz év körüli kölyök focimeccsén szemrebbenés nélkül agyonlőnek két férfinézőt – mire mindenki sietve szétrebben, és fél perc alatt kiürül a tér. Régi osztálytárs, egy gyerekkori cimbora tréfálkozni mer a capo fiával, aki szemrebbenés nélkül fejbe lövi a tengerparton. Ilyen jelenetekkel sokkol a Gomorra, amelyben senki nem szívbajos, úgy likvidálják egymást fejbe a rivális bandatagok, mintha semmit nem számítana az emberélet Dél-Olaszországban.

Bosszút áll a Camorra

Az itthon is látható sorozat a nápolyi Camorra működését igyekszik bemutatni: ennek pontos mechanizmusával nem vagyunk tisztában, de a produkció nem is annyira a nagyobb ívű, politikai háttérjátszmákra megy rá, hanem inkább a véres hétköznapokra. Persze politikai terjeszkedés is van, egy epizód kifejezetten azzal foglakozik, miképp lesz a szervezett alvilág embere polgármester egy Nápolyhoz közeli településen, miképp vesznek voksokat, hogyan lehet ezekkel csalni, és hogyan félemlítik meg – esetleg zsarolják – a rivális indulókat.

A történet egy helyi család, a Savastano-klán látszólagos bukásáról, rivális klánnal való harcáról, a feltörekvő, forrófejű, rebellis fiatalokról szól, és nem csak egy utcai, társadalmi dráma, hanem egyben börtönfilm is, hiszen Don Pietro meglehetősen sokat időzik a komor falak közt, van időnk hosszan tanulmányozni a lokális viszonyokat, a rácsok mögötti bandák harcát, a piszkos kis trükköket, a fegyőri túlkapásokat, sorstragédiákat.

Ciro jóképű gyerek, de idegesítő, hogy egy centire tolja a képét, ha akar valamit

A valódi főszereplő azonban nem is egy Savastano, hanem egy Ciro nevű bandatag, akit viszonylag rokonszenves srácként mutat be a sorozat, de az idő múlásával egyre ellenszenvesebbnek festik le. Roppant idegesítő, hogy pár centire tolja az arcát mindenkitől, akihez beszéde van, de idősebb mentora gyors elveszése után az is kiderül, hogy épp olyan érzéketlen, nyers ember, mint a legtöbb társa. A szerencsétlen Danielino beszervezése és átverése is ennek a jele, az ő esete pedig azt mutatja be, hogy egy rendes, becsületes, tehetséges autószerelő, egy fiatal gyerek, mennyire könnyen befolyásolható, és milyen könnyen kerül hatalmas bajba, ha beszippantja a könnyű pénzkeresetet kínáló alvilág.

Többdimenziós karakterek

Több sorozatot azzal ostoroznak a kritikusok, hogy nincs bennük jellemfejlődés, a karakterek megakadnak egy szinten, kiszámíthatóan mozognak. A Gomorrában viszont nagy összeomlások és látványos megerősödések is vannak: Pietro a börtönben még tartja magát pár hónapig, de a szigorítottban már nem bírja, rozzant, megfáradt öregemberré lesz az egykori könyörtelen capo.

Nyugalmat mímel a drogbiznisz királya

A legkomolyabb metamorfózison azonban Gennaro Savastano esik át, aki egy puha, pipogya, eltunyult dagadék az első pár epizódban, majd anyja külföldre küldi erősödni – és más külsővel, némiképp lefogyva, sokkal erőszakosabban és öntudatosabban jön vissza. Konfrontálódik is menten, rugalmasságnak már nyoma sincs, lesznek is ebből bajok – de erről már végképp nem fecseghetünk, nyelvkitépés veszélye miatt. Tíz rész, felnőttes, férfias szórakozás.