Mai Médialiftünkben Kasza Tibi felfele mehet, hiszen show-ja a korábbi adásokhoz képest igen jól teljesített, egy időre a legnépszerűbb csatornává is tette a TV2-t. Ehhez az kellett, hogy a megszokottnál később, 22.30-kor kezdődjön, így ne a Castle-vel, hanem a XXI. század-dal és Baló György műsorával kerüljön szembe. A ma vizsgált, 18–49-es célcsoportban végül 11,2 százalékos közönségaránnyal zárt.
Az Éden Hotel-t viszont hiába tette későbbre a TV2, hogy kikerülje a Barátok közt-öt: még a Castle aktuális epizódja is simán verte, az ötven év alattiaknál 18,3-at ért el a valóságshow 9,5 százalékával szemben. Grafikonon mutatjuk a délutáni és az esti közönségarány alakulását, előbbiből kiderül az is, hogy Médialiftünk harmadik utasa, Bill Pullman miért kapott zöld nyilat: az Űrgolyhók igen jól ment délután, a Film+ jó negyven percig a legnagyobb arányban nézett csatorna volt.
Az esti közönségarányt ábrázoló grafikonból az is kitűnik, hogy a nemzeti főadóvá előlépett Duna TV egyelőre nem vált a fiatalok kedvencévé, a 18–49-es korosztályban a legnépszerűbb esti műsora, a Rex felügyelő is csak 3,6 százalékos közönségarányt hozott. A főműsoridőben a Duna TV a vizsgált csatornák közül a hetedik helyet szerezte meg, a napi átlagos közönségarányt tekintve már csak a nyolcadik lett. Utóbbi toplistán a közmédia csatornái közül így is egyedüliként szerepel – ahogy az alábbi oszlopdiagramokon látható:
A grafikonokon a közönségarányt százalékosan ábrázoltuk. Ennek a rövidítése SHR%. Azt meséli el, hogy az adott célcsoport éppen tévét néző tagjainak hány százaléka nézi a műsort. Minél nagyobb ez a szám, annál jobban örülnek a műsorkészítők és a csatorna vezetői.
Az oszlopdiagramon a tíz legmagasabb közönségarányt elérő csatornát mutatjuk. Mivel a három nagy országos televízió: az M1, a TV2 és az RTL más-más célcsoportot preferál, ezért mi is három mutatószámot használunk. A teljes lakosság a közmédia számára, a 18–49 éves kereskedelmi célcsoport – főleg főműsoridőben – az RTL-nek, míg a 18–59 évesek csoportja a TV2-nek fontos.
Ha kíváncsi arra, hogy a Nielsen hogyan méri a tévétársaságok nézettségét, akkor kattintson ide.