Kapitány a fapadon – az MTV sorozatgyártásának ötven éve

Az eddig ismert közmédiának már csak napjai vannak hátra, ebből az alkalomból egy tematikus héttel búcsúzunk a Magyar Televíziótól. Ezúttal a sorozatgyártás ötven évét vesszük át A Tenkes kapitányá-tól a Fapad-ig, megpróbálva számot adni arról, hogy az eltelt évtizedek nézői mikor milyen szériákkal tölthették az időt a képernyő előtt.

Március 15-étől sem a Duna TV, sem az M1 nem lesz már a régi, előbbire átmegy több közmédiás műsor, utóbbi egész nap híreket és közéleti-politikai háttérműsorokat ad majd. Ennek médiatörténeti hatása, ha nem is mérhető az 1957-es induláséhoz, az első műholdas adó vagy a hazai kereskedelmi tévék megjelenéséhez, de mindenképp fordulópont, így tematikus héttel készültünk. Az első részben a hazai televíziózás őskoráról olvashat, a második részben Vitray Tamás, Egri János, Vágó István, Rózsa György és a volt tévéelnök, Szomszédok-rendező Horváth Ádám adomázott az MTV korábbi éveiről. A harmadik részben a nézettséget elemeztük, méghozzá 1998-tól egészen máig. Most a sorozatgyártás van soron, mert mindenkinek volt egy kedvence!

A hatvanas évek: kapitány és katona

A kezdeti tapogatózás, a tévés műfajok kialakítása után a Magyar Televízió 1964-ben indította el első saját gyártású sorozatát, A Tenkes kapitányá-t, amelyről már korábban is megosztottunk több érdekességet. 1966-ban az első táncdalfesztivál hozott egyfajta televíziós forradalmat, de akadt erre az évre egy sorozat is, amely a második komolyabb vállalkozás volt a műfajban: a Princ, a katona.

A Tenkes kapitánya volt az első magyar sorozat Forrás: MTI/MOKÉP

A címbeli Princ egy igazi pesti vagány volt, aki nem nagyon örült, amikor megkapta a katonai behívóját, folyton bajba is keveredett a testületnél – ne feledjük, a sorkatonai szolgálat ekkor még két évre rúgott. A főszerepet Ernyey Béla játszotta, de, ahogy az a kor sorozatgyártására jellemző volt, rengeteg más ismert színész is feltűnt a produkcióban: Pécsi Ildikó, Gobbi Hilda, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Avar István, Kállai Ferenc, hogy csak párat említsünk.

A Princ, a katona a korabeli katonák mindennapjait mutatta be Forrás: MTV

A hatvanas évekre esett még többek között a Tüskevár és a Bors is – előbbiről nemrég közöltünk egy összeállítást, utóbbiról pedig 2007-ben írtunk egy kritikát az újbóli sugárzás alkalmából.

A hetvenes évek: rendőrkutya és krumpliorr

A hetvenes évek az Egy óra múlva itt vagyok… című sorozattal kezdődtek a Magyar Televízióban, a széria címe pedig hamar szállóigévé is vált a nézők körében. Az ígéret minden részben elhangzott, a történelem viharai azonban mindig közbeszóltak – a történet középpontjában ugyanis egy Láng Vince nevű kisember (Harsányi Gábor) állt, aki megpróbálta valahogy túlélni a második világháborút.

1972-ben elindult a Pirx pilóta kalandjai is, amelyről szintén nemrég írtunk bővebben, majd két évre rá a Keménykalap és krumpliorr. Bár csak minisorozat volt – négy rész készült belőle –, a benne szereplő gyerekeket lépten-nyomon felismerték az utcán, és Alfonzónak is Bagaméri lett a legnépszerűbb szerepe, hiába akarták először, hogy Major Tamás játssza el az elátkozott fagylaltost. Pár éve erről is mesélt az Origónak a sorozat írója, Csukás István.

A hetvenes évek derekán készült a Kántor is, amely még 2012-ben is egész szép nézettséget tudott szállítani. A történet középpontjában – ha valaki nem tudná – egy rendőrkutya állt, amely egyébként valóban létezett, és 279 bűnesetet fel is göngyölített, így bőven volt mit lejegyeznie a róla szóló könyvek szerzőjének, Szamos Rudolfnak. Később a tévésorozatba is jutott elég izgalom, a valódi Kántor egykori társa szerint a képernyőn látott eseteknek a hatvan százaléka tényleg megtörtént.

A nyolcvanas évek: karate és panel

A nyolcvanas években a Linda és a Szomszédok jelentette a két csúcspontot, előbbi 1983-ban, utóbbi 1987-ben indult. A Lindá-val a huszonötödik évforduló kapcsán foglalkoztunk bővebben, azóta többször felmerült, hogy – akár film formájában – újjáélesztik a sorozatot, de ez egyelőre nem jött össze. A Szomszédok-ról rengeteget írtunk már, voltunk Gazdagréten szervezett túrán, összegyűjtöttük a széria legrondább férfi és női ruháit, a napokban is összeszedtünk róla pár érdekességet.

A nyolcvanas, kilencvenes években a Szomszédok volt a nagy sláger

Volt az évtizednek egy jóval kevesebbet emlegetett sorozata is, a Kémeri, amelyben Székhelyi József játszotta a címszereplő ügyvédet és magánnyomozót, aki az 1920-as évektől az 1940-esekig kalandozott a történelmi események rajzolta Magyarországon, öt részen keresztül. A korhangulatot jól elkapó krimiről akkor írtunk bővebben, amikor újra műsorára tűzte az M1.

A kilencvenes évek: angyalbőr és família

A Magyar Televízió rendszerváltás utáni első sorozata az 1990-ben bemutatott Angyalbőrben volt, amely a magyar honvédség erősen megszépített hétköznapjait mutatta be – ami nem meglepő, hiszen, amellett, hogy szórakoztató is tudott lenni, egyfajta propagandasorozat volt, amely az átalakulás előtt álló katonaságot mutatta be. Erről és a szereplők utóéletéről bővebben írtunk pár évvel ezelőtt.

A következő évben az MTV már több fronton reagált a rendszerváltásra, elindult például az Uborka című politikai bábkabaré és a L’art pour l’art Társulattól a Vastyúk is talál szeget, vagyis a humor is jókora szerepet kapott az átmenetben. Talán nem véletlen, hogy ekkor indult a Família Kft. is, sikeres magyar szitkom lett – nem is volt sok ilyen, talán még a Pasik, de az az RTL-en ment. Több szereplőjével beszélgettünk már a sorozatról, egy 2010-es cikkben arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt velük, legutóbb pedig a Vilit alakító Juhász Illést kerestük meg.

Ritka a sikeres magyar szitkom, a Família Kft. az volt Forrás: MTV

1993-ban jött aztán a Kisváros, a Privát kopó és az Öregberény, a következő évben a Patika, azt követően pedig az Éretlenek és az Űrgammák. 1997-ben a politikai után a televíziós rendszerváltás is elérkezett, ekkor ért véget a Magyar Televízió monopóliuma a földi sugárzású frekvenciák terén. Volt már Szív TV, a TV3, az MSat, majd az év októberében elindult a TV2 és az RTL Klub is – a tévés szempontból meglehetősen izgalmas korszakról itt írtunk bővebben.

A kétezres évek: tűzvonal és géniusz

Az RTL Klubon már 1998-ban elindult a Barátok közt, a TV2-n pedig 2005-ben jött a Jóban Rosszban, és a közbenső időben is voltak próbálkozások a két országos kereskedelmi csatorna részéről – a Magyar Televíziónak viszont kellett egy kis idő, amíg újra magához tért, már ami a sorozatgyártást illeti. 2004-ben az Életképek-kel próbálta elkapni a nézőket, 2007-ben pedig képernyőre került a Tűzvonalban is, az új korszak első nagyobb vállalkozásaként.

Stohl Andrással készült a Tűzvonalban Forrás: MTV

A 2010-ben bemutatott Géniusz, az alkimista már 250 millió forintból készült, kritikánkat itt olvashatja róla. Egy évvel később kijött a Hacktion, majd az elég gyorsan elhasalt Marslakók, akkoriban azonban már inkább az HBO által gyártott Társas játék mutatta a magyar sorozatgyártás irányát. Az MTV-nél viszont figyelemre méltó kísérlet, szép családi dráma volt közben az Átok – a forgatásáról itt tudósítottunk –, és a közmédiát amiatt is lehet dicsérni, hogy a Munkaügyek-kel és a Fapad-dal a tévés piacon jelenleg egyetlenként próbálja életben tartani a magyar vígjátéki hagyományokat. Talán, ha nem csak Kálomista Gábor cége készíthetne sorozatokat, és más is kapna állami megrendelést sorozatfronton, változatosabb lenne a kínálat.

A Fapad próbálja nevetésre bírni a nézőket Forrás: Facebook / Anger Zsolt

Közben elkészült a Kossuthkifli is, amellyel az MTVA a sorozatgyártásnak próbál egy újabb löketet adni – ez azonban március 15-én már a nemzeti főadóvá előlépő Duna TV-n debütál, ezzel egy új korszak kezdetét is jelzi.

A hatrészes, Fehér Béla regényéből forgatott, kosztümös szériát Rudolf Péter rendezte, a főbb szerepekben pedig Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos tűnnek fel. A történelmi filmmel a közmédia hosszú kihagyás után folytatni kívánja tévéfilmes hagyományait. 816 millió forintba került a széria, ezzel epizódra bontva a legdrágább – de van, hogy ugyanennyit elvisz egy 100 perces mozifilm is, amire aztán senki nem ül be.