Csermely Ákos: Látogatócsúcs lesz az idei Media Hungaryn

Jövő héten rendezik a 20. Media Hungaryt, öt teremben, két napon át zajlanak az események. Ott lesz a hazai médiaszereplők java, de vajon meghívást kapott-e Dirk Gerkens vagy Simicska Lajos? Hányan szervezik a programokat, és mit lehet tenni, ha két üzletember vagy befektető nem akar egymással egy asztalhoz ülni?

Májusban mára huszadik jön. Miért hoztad létre az első Media Hungary konferenciát?

Az első még az új helyzetet teremtő médiatörvény miatt jött létre 350 vendéggel. Én akkoriban az A3 televíziónak voltam az egyik vezetője, de volt átjárásom a Szív TV-be, az MTV-be, TV3-ba, sok reklámügynökséget és kábeltelevíziós fejállomás üzemeltetőjét ismertem, és tartottam velük a kapcsolatot, és azt láttam, hogy sokaknak nem tiszta a helyzet, így gondoltam, lesz mit megbeszélni. Nekem aztán annyira megtetszett a konferenciaszervezés, hogy egy évvel később csináltam még egyet, majd felszámoltam az akkori cégemet, és azóta csak ezzel foglalkozom.

Mennyi munka van ebben?

Egy évben kétszer megyek szabadságra, és hétvégeken is dolgozom, de nem panaszkodom, mert akkor boldog az ember, ha azt csinálja, amit szeret. Van mögöttem tíz Kamera Hungária, az Internet Hungary idén lesz 16, a Media Hungary pedig, ugye, 20 éves. Ehhez jönnek még „kisebb", 1200 fős konferenciák, mint az Evolution, a Mobile Hungary. Ez ki is tölti az életemet.

Idén rekord várható Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Balatonszéplakon kezdődött a történet, Tihany volt sokáig a helyszín, de onnan viharos körülmények közt távoztatok. Miért?

Nem is szeretnék sebeket tépdesni, nem volt könnyű történet, örülök, hogy elcsitultak a dolgok. A lényeg, hogy egy héttel a mi konferenciánk előtt szóltak, hogy ne menjünk, mert más rendezvény lesz. Pereket indítottunk, nyertünk, én megkaptam a kártérítést. Egyszer voltunk Balatonfüreden, 2010 óta a siófoki Azúrban vagyunk. Belaktuk magunkat, kényelmes, könnyű megközelíteni. Nem jó váltogatni helyszíneket, mert akkor mindig nulláról indul az ember, lehet újra szerelni a technikát, vesződni az árammal, világosítással, koordinálni sok embert nem tudok kellően a programszerkesztésre koncentrálni.

Folyamatosan nőtt a látogatószám, vagy volt stagnálás, esés?

Látogatottságban volt esés: nem brutális, de jól látható. 2011-2012-ben volt ez, 2013-ra konszolidálódott a helyzet. Amíg ment a per, és a mások üzletileg ellenérdekeltek, fél csúnyákat mondott rólam, nem volt könnyű, a szakma bizalmát vissza kellett szerezni. Ez egy szakma, nem lehet félvállról venni. Persze a gazdasági válság is bejátszott, ráadásul másolók is megjelentek, gondolván, és kihasználni kívánván, hogy épp gyenge vagyok.

Az voltál?

Nem, sok minden adott erőt, hogy meg ne álljak.

A beszakadás után, amikor vége lett a válságnak, visszatértek a vendégek. Annyira, hogy azt vettük észre, hogy lassan nem férünk el Siófokon, ezért is jött létre az Evolution és a Mobile Hungary.

Idén már külön lesznek, mert utóbbi megérett arra, hogy ne egy másik konferencia második napja legyen. Sokan jöttek tavaly is, téma pedig mindig van. Vannak tehát budapesti testvérkonferenciák, az Internet Hungary is két nap lesz öt teremmel.

A válság majdnem betett a konferenciáknak Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mennyi idő megszervezni egy Media Hungary-méretű eseményt?

Azáltal, hogy már van egy nagy gyakorlatom, egy ekkora konferencia összerakása hat hónap. Mert be lehet tenni egy kivetítőt és hangosítót egy terembe, és bejelenteni, hogy „ez itt egy konferencia." De léteznek Rolls Royce-ok és Trabantok... és én most nem hasonlítom magam egyikhez sem.

Hányan vagytok?

A stábban vagyunk hatan, egész évben reggeltől estig dolgozunk, ez ad rendesen munkát. Nagyon erős szabályok mellett működünk, például a Media és Internet Hungary előadásainak felvételeit nem adjuk ki, és csak magamnak veszem fel.

Attól tartasz, ha online streamen menne, akkor sokan nem fizetnék ki a jegyet?

Nem, nem erről szól a dolog, hogy tartanék bármitől is. Ez egy üzleti döntési. A lényeg, hogy nálunk bárki nyugodtan beszélhet, akár káromkodhat, és nem kell tartania attól, hogy lefotózzák, amint egy rivális cég emberével beszélget. A program egyszerre nyitott, de ugyanakkor megvan a zártkörűsége is. Ott bárki bármit csinálhat, nem megy ki, fotósokat nem is engedünk be.

A Kamera Hungáriát feltámasztaná Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Újságírói szemmel annál unalmasabb nincs, mikor valaki felolvas olyan adatokat, amelyek a cége honlapján is ott vannak.

Rendkívül nehéz dolog ez. Volt példa, hogy valaki kiállt, és a két hete elmondott prezentációját húzta elő megint. Én viszont felveszem szinte az összes előadást, kutyasétáltatás közben meghallgatom ezeket, és ha már volt valahol, az illetőt nem hívom többet, vagy legalábbis nagysokára. Ha az én konferenciám előtt két hónappal már leadta az előadó a témát, akkor nekem újat kell ígérnie.

Az gyakori, hogy valakit meghívsz, de ő kiköti, hogy ezzel meg azzal nem hajlandó egy asztalhoz ülni, amúgy jönne?

Persze, ilyen van.

Nevet mondasz?

Nem. De szoktam kapni ilyen témájú leveleket. Olyan is van, aki elvállal egy beszélgetést, majd egy héttel később hív, hogy csak most látja, kik lesznek a vitapartnerek. „Ja, akkor nem megyek" – mondja. Pedig előtte is tudott volt a kör. Nyilván történt közben valami.

Mit lehet csinálni, ha pont a konferencia előtt mondja le valaki?

Vannak technikák... Meg kell találni kompromisszumokat, mert nyilván azt szeretnénk, ha sokan eljönnének. Van olyan is, hogy nem akarnak leülni együtt, de végül mégis megteszik. Ha a lemondások aránya nem megy át egy bizonyos szinten, akkor nem tragédia. Tavaly volt olyan, aki azért vállalta a szereplést, hogy ne a konkurenciáját hívjuk, erre röviddel a konferencia előtt lemondta... Amúgy meg ismerni kell az embereket (ezt sosem lehet eléggé megtanulni), és tudni, hogy miért mondja le épp aznap. Az egyik legnehezebb dolog a világon kiismerni a partnert, cselekedeteinek indítékait megtalálni, de ha megvan, sok mindenben segíthet a megoldásban is.

Tavaly ilyenkor hogy álltatok?

Természetesen csinálunk statisztikákat: egy Baló-növendék vagyok, és nekem a számok igen fontosak. Tavaly ilyenkor 12-13 százalékkal álltunk rosszabbul, mint most. Mindenféle grafikonunk és exceltáblánk van, naponta analizáljuk ezeket, és az alapján döntünk, hol kell erősíteni. Ha nincsenek számok, és ismereteim, akkor hogy írnék például programot?

A számokat naponta nézik Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A szponzorokat könnyebb felhajtani ennyi év után?

Az első évben mindenki magasabb árat fizet. Aki egyszer száll csak be, annak drágább a jelenlét, mint annak, aki régi partnerem. Van olyan kiállító, aki a Tihanyban rendezett Media Hungary alkalmával is öregnek számított már, és az árat azóta sem emeltem fel neki. Hosszú távon gondolkodom, meg kell becsülni az ilyen visszatérő ügyfelet. Jobb három éven át három egységet kapni, mint egy évben négy egységet.

Mennyi állami pénz van ebben?

Semennyi, bármilyen furcsán is hangzik ez. A Kamera Hungáriába adott be az ORTT, a Media Hungarybe csak egyszer, de annak is oka volt, a határon túli, kisebbségi médiásoknak csináltunk plusz programokat.

Említed a Kamera Hungáriát, én kétszer voltam anno Veszprémben ilyen rendezvényen, jó hangulatban zajlottak. Miért nem folytatódott?

Az élet nem habostorta, a válság azért a Kamera Hungáriát is telibe találta. Az ORTT állta fele részben a költségeket. A televízióktól értelemszerűen nem kérhettem pénzt egy tévés fesztiválra, mert akkor hogyan versenyezhettek volna műsoraik, képernyőseik? 35-60 millióból jött ki egy Kamera Hungária, a nevezési díjból meg bejött egymillió... Az üzleti modell szerint a felét adta a hatóság, és kőkemény volt, bár nem is tehetett mást, ezt belátom: alá kellett írni olyan szerződést, hogy ha nem szedem össze a rendezési költség másik 50%-át, akkor nekem kell állnom a teljes költséget. Az ORTT-s 50%-ot csak utólag az elszámolást követően adhatta oda a támogatást! A 2008-as válság pedig 2011-re kicsúcsosodott, és a szponzorok ma már sokkal racionálisabban nézik a költésüket. Sajnos most nincs lehetőségem az NMHH-át megkeresni a Kamera Hungária támogatását illetően, most nincs rá szponzorom. De egyszer szeretném folytatni a Televíziós Fesztivált, sosem fogok lemondani e gyermekemről se. Amennyiben azt látom, hogy össze tudom szedni a szponzoroktól a költségvetés rám eső 50%-os részét , be fogok kopogtatni az NMHH-nál.

A politika mennyire próbál belemászni ebbe?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy 1996 óta megtartottam a gazdasági és politikai függetlenségemet. Hozzám mindig is jöttek politikusok, de soha nem foglalkoztam aktuálpolitikával. Ha mégis jött politikus, annak ott és akkor helye volt. Talán most is lesz ilyen.

Mondok két nevet: Simicska Lajos, Dirk Gerkens. Előbbi a magyar médiában is befolyásos ember, utóbbi leváltásáig a legnagyobb befolyással bíró hazai médiaszakember volt. Ők jönnek Siófokra?

Nem. Elhívnám, ha az lenne a kérdésem, hogy akar-e befektetni a magyar médiában, de csak azért nem, mert politikai súlya van, nem hívom őket. Volt nálunk Navracsics, Fellegi, Gyurcsány, de mindig megvolt a pontos ok, miért kellettek a konferenciaprogram számára.

Az idei konferenciát röviden hogyan mutatnád be?

Sasok és struccok a címe, öt teremben leszünk, két napon át, sok külföldi is jön. 2010 után sikerült úgy megújítani a tartalmainkat, úgy, hogy többen ülnek benn, mint kinn.

Aki megveszi a jegyet, letölti az applikációt, mindig tudja, hol és mi érdekli, és be is ül. Szervezőként elég jó érzés, amikor azt látod, hogy már nem férnek be egy 300-as terembe... lesz sokféle tartalom, például egy női szekció is, Hajós András, Müller Péter is megjelenik ott. A lényeg, hogy én egy szakmai, üzleti konferenciát szervezek, ahol arra igyekszünk válaszolni, milyen szakmai újdonságok vannak, hogy a cégvezetők ezt be tudják építeni a munkájukba. Sok sikeres fiatalt is meghívunk, huszonéveseket, akik kevés pénzből értek el nagy dolgokat. (A programot itt találja - a szerk.)

Jó bulik szoktak lenni este. Idén mi várható?

Mindenki szereti a bulijainkat. Péterfy Bori nagykoncert várható, majd az AXN saját zenekara játszik, éjféltől pedig tánczene lesz. Reggel pedig várunk mindenki az előadótermekben, és a tanulás megy tovább.