2015 második negyedévében
a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 31 percet töltött a tévékészülékek előtt,
7 perccel kevesebbet, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 éves gyerekek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 9 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 43 perc, ami az előbbi korcsoport esetében 1 perces növekedést, az utóbbinál pedig 10 perces csökkenést jelent 2014 ugyanezen időszakához képest. Az 50 évesek és idősebbek átlagosan 5 órát és 56 percet töltöttek a televízió előtt, ami 6 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2%-át, azaz átlagosan 3,2 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2015 második negyedévében.
A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,5 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány mindössze 0,8% volt. 2015 második negyedévében az általános szórakoztató csatornák részesedése 17,8%-ról 19,8%-ra nőtt, de
az időszak nyertesei között vannak a filmcsatornák is,
melyek közönségaránya 0,4 százalékponttal 9,6%-ra emelkedett tavalyhoz képest. Az ismeretterjesztő csatornák 5,8%-os aránya 0,8 százalékpontos növekedést jelentett, a gyerekcsatornák pedig 4,7%-ról 5,1%-ra növelték részesedésüket.
Csökkent a közmédia
A közszolgálati csatornák közönségaránya 15% volt, amely 2,6 százalékponttal alacsonyabb a 2014-ben mért értékhez képest: a tavalyi magasabb részesedéshez a labdarúgó világbajnokság közvetítése is hozzájárult. Az országos kereskedelmi csatornák (RTL Klub + TV2) közönségaránya 26,6% volt, amely 0,5 százalékpontos csökkenést jelentett.
A hírcsatornák 4,1%-kal, a zenecsatornák és a sportcsatornák egyaránt 2,7%-kal, az életmódcsatornák pedig 2,1%-kal járultak hozzá a napi tévénézéshez 2015 második negyedévében, amely nem jelent érdemi elmozdulást 2014 ugyanezen időszakához viszonyítva.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,1%-os volt, míg a műsorfogyasztás 15,9%-át tette ki. A sugárzáshoz képest több mint háromszoros arányban fogyasztották a nézők a „hírek, aktuálpolitika, gazdaság" tematikájú műsorokat, de másfélszer nagyobb volt az érdeklődés az információs műsortípusok esetében is.
A sugárzáshoz képest lényegesen kisebb arányban tekintették meg a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorokat,
de hasonló a helyzet a sport, a zene, valamint az „egyéb" (pl. reklám, műsorajánló) műsortípus esetében is.