Az ismeretterjesztő széria október 10-én rajtol, és több mint huszonöt szereplőt mutat be. A történetek célja, hogy eloszlassanak tévhiteket, vagy igazoljanak olyan hiedelmeket, amikre nem is számítunk. Körbejártuk a budapesti kínai negyedet, amiről itt olvashat, ezúttal pedig néhány szereplőt: kínai orvost, cipőgyárost, színésznőt, focistákat és egy művészt mutatunk be.
Cui Sissy szülei 1994-ben költöztek Magyarországra, ő már Budapesten született. Gyerekkorában színésznő szeretett volna lenni, próbálkozott is gyerek színjátszó csoportokban, egyszer még a Barátok közt-ben is szerepelt.
"Bármennyire is nem nézek ki egy tradicionális kínai lánynak, azért sok dolog van bennem, ami tradicionális kínai" - mondja magáról. Ha kérdezik, így mutatkozik be:
Magyarországról jöttem, de kínai vagyok – ahogy azt látod is rajtam."
Mindig is kettős identitás élt benne, de nyugaton mégis szabadabbnak érzi magát. Ha visszamegy Ázsiába, minden egyes mozdulata más, mint a helyieknek, hiszen Európában nőtt fel. Emiatt idegennek érzi ott magát, és néha még fél is egyedül kimenni az utcára. Nem ismeri eléggé a kínai kultúrát és a nyelvet sem beszéli tökéletesen, magyarul és angolul jobban tud.
Yu doktor már gyerekként orvosnak készült, hagyományos kínai orvos nagypapájától tanulta meg a gyógyfüvek használatát. Szorgalmasan tanult, szeme előtt csak az a cél lebegett, hogy jó orvos váljon belőle. Kiemelkedő eredménnyel szerzett doktori fokozatot, maga a kínai elnök adta át neki a Kiemelkedő Tudományos Eredményekért Elért PhD Kutató Díját.
Mikor a kilencvenes évek elején Kína kitárta kapuit, Yu doktor is úgy határozott, hogy elhagyja az országot és körülnéz a világban. Nem Magyarország volt a célja, szinte nem is tudott semmit rólunk, de egy ismerőse révén végül itt találta magát és azóta sem bánta meg döntését. Jó kapcsolatba került egy idős házaspárral, akik befogadták és támogatták, majd arra ösztönözték, hogy nyissa meg saját rendelőjét.
Dr. Yu már huszonkét éve él feleségével és négy gyerekével Magyarországon, Budán és Pesten is van rendelője.
Emellett a Semmelweis Egyetemen óraadó, rendszeresen gyakorolja a tajcsit is, mely szerinte nemcsak a teste erősíti, hanem a lelket is. Magyarországot már a saját hazájának tekinti, s páciensei nagy része is magyar.
Kevesen tudják, hogy a Népliget egyik focipályájáját vasárnap esténként kínai focisták veszik birtokba, általában laza hangulatú meccseket játszanak egymás ellen, olykor azonban komoly felkészülés folyik: különböző európai országok kínai csapataival játszanak bajnokságokat.
A hazánkban élő kínaiak focicsapata közel negyven tagot számlál, a legidősebb ötven éves, a legfiatalabb tizenöt, valaki az iskolapadból valaki a józsefvárosi piacról érkezik az edzésekre.
Egészen addig, míg Magyarországra nem költözött, Yang Yu élete gondtalan volt. Noha a médiában dolgozott, idejének nagy részét a művészet és a festegetés tette ki. Mikor szintén művész férjével tudomást szereztek arról, hogy egy közép-európai ország vízumentességet kínál kínai állampolgároknak, útra keltek.
Költözésük után a művészet egyre inkább háttérbe szorult, a pénzkeresés problémája pedig központi szerepet kapott. Nem találták a helyüket, nem beszélték a nyelvet, s egy nap a székesfehérvári piacon találták magukat piaci árusként.
Kínában soha nem tudtam volna elképzelni, hogy az utcán áruljak, de itt ez volt az egyetlen járható út számunkra"
- mondta.
A helyzetüket tovább rontotta, hogy a gyermeküket Kínában hagyták a nagyszülőknél, mivel a teljesen ismeretlenbe nem akarták magukkal hozni. Yu hónapokig sírt éjjel-nappal a gyermeke után, aki három évig nem is volt hajlandó vele beszélni, majd férjétől is elvált. A sok nehézség arra sarkalta, hogy a külső világ problémái helyett befelé forduljon, megismerkedett a buddhista tanításokkal, s ennek köszönhetően megnyugodott és a sorsával is megbékélt.
Chen értelmiségi családból származik, Kínában orvosként dolgozott. Mint sok más honfitársát, őt is a kiváncsiság és a kalandvágy űzte el otthonról a kilencvenes évek elején. Egyik nagybácsikája, aki akkor már Magyarországon élt, meghívta magához. Az ideérkező kínaiak közül sokan megtalálták a számításait nálunk akkoriban, a kínaiak körében arról volt híres hazánk, hogy könnyű meggazdagodni itt.
Az akkoriban működő Négy Tigris piacon kezdett dolgozni, cipőket árult. A cipőméretek elsajátításával kezdte, majd jöttek a talpfajták, végül azt is megfigyelte, hogy a magyarok milyen színeket, milyen stílusokat kedvelnek. A Kínából érkező olcsó, de tetszetős áruk a magyar vevők figyelmét sem kerülték el, egyre több cipő fogyott, és ő is egyre többet dolgozott.
Ideérkezése után öt évvel végül otthagyta a piacot és saját üzletet alapított, a cipőket innentől kezdve már saját maga tervezteti és gyártatja le Kínában, mára már közel tíz európai országból jönnek hozzá áruért. Számára a felelősség a legfontosabb érték, Kínában az egyke politikának köszönhetően
a fiún van a legnagyobb teher a családban, neki kell majd eltartani az idős szülőket, segíteni a rokonságot.
"Volt úgy, hogy száz rokonom élt itt egyszerre Magyarországon, összetartunk és segítjük egymást" - mondta.