A mai Médialifttel könnyű dolgunk volt, hiszen a Keresem a családom ellopta a napot, nemcsak a legnézettebb produkció lett, de az este legmagasabb közönségarányát is szállította, a 18–59-es célcsoportban 24,5 százalékot – a műsort vezető
Lilu mellett a producer, Máté Kriszta és a főszerkesztő, Hadas Kriszta is megérdemli a zöld nyilat.
Hármójukkal közös interjúnkat itt olvashatja, a rokonokat évtizedek után újra összehozó műsorról pedig itt írtunk bővebben.
A Keresem a családom sikere fontos az RTL-nek. Egy olyan új műfajt próbáltak ki főműsoridőben, amely nem az üvöltözésről, hanem valódi érzelmekről, valódi történetekről, valódi drámákról és valódi örömről szól. A csatorna új stratégiája, miszerint tíznél is több új műsort indítanak, lehetőséget adva a feltörekvő produceri irodáknak, ezúttal is bejött.
A programmingbátorság hasznosnak bizonyult.
A főműsoridőre célzott dokumentumsorozat pontosan eltalálta a nézőket. Az egyik főszereplő egy négygyermekes anyuka, aki egy konyhán dolgozik, a másik pedig egy Veresegyházán élő pedagógus. Ikrek, de kétéves korukban elszakították őket egymástól.
A műsort felvezető hírfolyamból tudjuk, hogy
Lilu, a műsorvezető a világ minden részére elutazott, hogy összehozza az elveszett családtagokat.
A műsorkészítők arányérzékét jelzi, hogy mégsem egy világra szóló történettel indítottak, hanem egy hazai sztorival. A két főszereplő alig negyven kilométerre él egymástól. Az egyik a Havanna lakótelepen, a másik Veresegyházán, mégis most találkoztak először.
A két ex-TV2-s, Hadas Krisztina főszerkesztő és Máté Kriszta producer alaposan odacsapott a TV2-nek az RTL képernyőjén. Világszínvonalú műsoruk adásidejében nyomukba sem tudott lépni egykori csatornájuk. A feszesen vágott, jó ritmusban tálalt történet a modern televíziós doku szép példája. A könnytörölgetős, szipogós, a magyar lélekhez közel álló műsor kiváló nézettsége jó hír, hiszen azt bizonyítja, hogy az Éjjel-nappal Budapest üvöltözős, hisztizős, előre kreált, kamu világán túl van még igény valódi történetekre a kertévék főműsoridejében is.
A TV2-n a Tények még 21,7 százalékkal ment a hatvan év alattiaknál, az este során azonban folyamatosan csökkent az arány, az újonnan indított Hűtlen vágyak már csak 6,5 százalékos közönségarányt hozott. Mutatjuk grafikonon is, miként alakult az este:
Alább azokat a csatornákat látja, amelyek a legmagasabb napi átlagos közönségarányt hozták. A napot 13,4 százalékkal nyerte az RTL Klub, a TV2 ezúttal 1,8 százalékponttal maradt el mögötte.
A Duna TV 3 százaléka csak a hatodik helyre volt elég,
azon is a Super TV2-vel kellett osztoznia – a Film+, a Cool és a Viasat3 is előttük végzett. A közmédia csatornái közül az M1 szerepel még a toplistán, az utolsó pozícióban.
A grafikonokon a közönségarányt százalékosan ábrázoltuk. Ennek a rövidítése SHR%. Azt meséli el, hogy az adott célcsoport éppen tévét néző tagjainak hány százaléka nézi a műsort. Minél nagyobb ez a szám, annál jobban örülnek a műsorkészítők és a csatorna vezetői.
Az oszlopdiagramon a tíz legmagasabb közönségarányt elérő csatornát mutatjuk. Mivel a három nagy országos televízió: az M1, a TV2 és az RTL más-más célcsoportot preferál, ezért mi is három mutatószámot használunk. A teljes lakosság a közmédia számára, a 18–49 éves kereskedelmi célcsoport – főleg főműsoridőben – az RTL-nek, míg a 18–59 évesek csoportja a TV2-nek fontos.
Ha kíváncsi arra, hogy a Nielsen hogyan méri a tévétársaságok nézettségét, akkor kattintson ide.