Úgy tudni, már jó ideje érdekelte a The Night Manager sztorija. Mesélne a történetéről?
Hugh Laurie: Az, hogy érdekelt, nem fedi igazán a valóságot. Le Carré elvakult rajongója voltam egészen fiatal korom óta, és természetesen olvastam is minden regényét. Hasonlóan a többi rajongóhoz, én is tartottam attól, hogy a hidegháború után majd sok lesz a munkanélküli kém, és sok lesz a munkanélküli kémregény-író. És érdekelt, hogy ez a zseniális műfaj hogyan éli túl a hidegháborút követő időszakot.
Ha jól tudom, ez a le Carré regény az első, amely már a hidegháborús évek után íródott. Amikor olvastam, arról álmodtam, hogy majd én játszom Jonathan Pine szerepét. Most meg szépen hátradőlhetek, és végig kell nézzem, ahogy a sármos Tom Hiddleston alakítja!
De visszatérve a történethez, talán a The Night Manager az, amely a leginkább megérintett.
És huszonöt évvel később, amikor felröppent, hogy televízióra viszik, éhező koldusként vetettem rá magam a lehetőségre, és bármit megtettem volna azért, hogy a részese lehessek, mert olyan zseniális a történet.
Susanne, önnek ez az első televíziós sorozat-rendezése. Miért épp ez és miért a televízió?
Susanne Bier: Először is azért, mert tagadhatatlanul ma a legjobb forgatókönyveket televízióra írják. Így már jó ideje szerettem volna tévére rendezni. Rengeteg forgatókönyv került elém, de a The Night Managerből elég volt tíz oldalt olvasnom, és máris a producerek nyakára jártam. Aztán amimkor megtudtam, hogy Hugh és Tom is benne vannak, akiket régóta csodálok, egyszerűen belevetettem magam a munkába. Nagyon izgalmas volt ilyen óriási anyaggal dolgozni, nagyszerű karakterekkel, remek színészekkel.
Simon, a sorozat munkálataiba bevonták az édesapját is, John le Carrét? Mekkora befolyása volt a forgatókönyvre?
Simon Cornwell: Igen, az édesapámat valóban bevontuk a munkálatokba, de inkább úgy fogalmaznék, az alapul szolgáló regény modernizálásába. Ez egy olyan beszélgetés volt vele, amelyre régóta és nagyon tudatosan készültem, vagyis, hogy elmondjam neki,
a könyve három fő karakterének egyikét szeretnénk átváltoztatni. Férfiból nővé.
Az elképzeléssel elég gyorsan képes volt azonosulni, és amikor Oliviát látta a próbafelvételeken, már ő maga mondta, Blurr soha nem is lehetne férfi.
Hugh karaktere a leírás szerint „a világ legelvetemültebb alakja". Hogyan közelített ehhez a szerephez?
Hugh Laurie: Az alávalóságnak minden jó történetben jó célja van. Richard Roper figurája azóta él élénken a képzeletemben, hogy olvastam a regényt. Azt gondolom, az a legijesztőbb Roperben, hogy hozzáértő, okos, magabiztos, bátor. Épp ezek a kvalitásai teszik veszélyessé, mert ő mindezek mellett ráadásul rosszindulatú és a kegyetlenség sem áll távol tőle. A sztori nagyon keményen vádol egy kivételezett réteget, akik a pénz és a hatalom bűvkörében élnek.
Maga a figura, akit játszom, a végletekig sznob, ugyanakkor furcsán szentimentális.
Szokatlan kedvesség bújik meg benne. A fejemben úgy él, mint aki szereti az állatokat, ugyanakkor képes az emberi kegyetlenséget nemtörődömséggel szemlélni, de megkönnyezi, ha egy kutyát elüt egy autó. Egészen drámai a szentimentalizmusa és a kegyetlensége. Egyszerűen zseniális. Ezt a figurát játszani kicsit olyan érzés, mint a kezemben tartani egy méregdrága Fabergé-tojást anélkül, hogy leejteném.
Susanne Bier: Igen, pontosan ez a zsenialitása a történetnek, ahogyan az embert bevonzza a gonosz világa. Mind legszívesebben a bűnöző mellett ülnénk a vacsoraasztalnál, mind a legszívesebben az ő életét élnénk. Holott mindannyian tudjuk, Roper mennyire velejéig romlott és brutális. A forgatókönyvírásnak és a rendezésnek is ez volt a szépsége, ahogyan egyensúlyoztunk a gonosz és az iránta érzett vonzalmunk között.
Manapság élnek köztünk Roperek?
Hugh Laurie: A forgatás idején egy mexikói katonai helikopter szétlőtt egy teljes mexikói drogkartellt. A mexikói kormány pedig elismerte, a kartellel háborút folytatnak. Egyszóval valahol a háttérben ott is volt egy Roper, aki fegyvereket adott el a kartell tagjainak. Vagyis ilyesmi megtörténik ebben a pillanatban is.
Simon Cornwell: A regény maga a valóságból táplálkozik, ha nem is azon alapszik. Ahhoz, hogy a jelen időkre tudjuk átültetni, rendkívüli emberekkel beszélgettünk. Beszéltünk a titkosszolgálatokhoz szorosan kötődő emberekkel, fegyverkereskedőkkel. Vagyis a sorozatnak nagyon valós érzete lesz.
A Doktor House kivételével a szerepei jobbára vidámak voltak. Tudatosan keresett ezúttal mást?
Hugh Laurie: Nem, nem volt tudatos. Nem is hiszem, hogy létezne színész, aki ilyen kategóriák, azaz a jó vagy a gonosz karakter alapján döntene. Számomra két dolog jelent valamit: a jó és a rossz. Lehet egy sztori jó és vicces vagy jó és drámai, vagy jó és dermesztő, vagy jó és akármilyen, de akkor is jó, és csak ez számít. Számomra mindig ez volt a legfontosabb, hogy a sztori jó legyen.
Nem tart attól, hogy a közönség egyenesen megszereti a karaktert, akit játszik? Szörnyű dolgokat visz véghez a sorozatban, de sármos, olykor kedves, és bátor is.
Hugh Laurie: Azt hiszem, a nézők annyira nem fogják megszeretni, hogy azt mondanák „Anya, én fegyverkereskedő szeretnék lenni." Mégis, nem átallom azt mondani, Roper gonoszságában igenis lesz szeretnivaló, van a gonosznak jó oldala. A The Night Managerben a gonosznak sármja lesz, még ha felszínes is. Vonzereje lesz.
Máskülönben meglehetősen haszontalan gonosz lenne,
és nem jutna semeddig. Nem aggódom a nézők erkölcse felől. Azt remélem, szeretni fogják ezt az izgalmas kettősséget.
Látjuk ezentúl többet a képernyőn?
Hugh Laurie: Nem a vászon mérete az elsődleges választási szempont az életemben. A szememet vonzza egy jó történet, remek kollégák, akikkel szívesen játszanék...
Nagyon élveztem, hogy a The Night Manager például igazi nemzetközi produkció.
A rendező dán, az operatőr dél-afrikai, a stáb fele marokkói, a hangokért egy spanyol szakember felelt, és így tovább. Nagyszerű volt együtt dolgozni. Egyszóval arra megyek, amerre jó sztorit találok, amerről remek munka vár.
Miről szól a sorozat?
A The Night Manager az egykori brit katona, Jonathan Pine (Tom Hiddleston) történetét meséli el. Pine-t beszervezi egy hírszerző ügynök, Angela Burr (Olivia Colman), hogy beférkőzzön Richard Onslow Roper (Hugh Laurie) nemzetközi üzletember belső köreibe. A feladat pedig: szétrobbantani Roper titkos fegyverkereskedelemmel folytatott bűnös szövetkezését. Azért, hogy beférkőzzön Roper hatalmas birodalmának közepébe, Pine-nak ellen kell állnia a könnyen megvesztegethető és gyanakvó főnöke (Major Corkoran – Tom Hollander) záporozó kérdéseinek és a szépséges barátnő (Jed - Elizabeth Debicki) vonzerejének. A jó ügyért azonban Pine-nak magának is bűnözővé kell válnia.A londoni kerekasztal-beszélgetés leiratát az AMC-től kaptuk, a premier február 22-én, 21 órakor lesz, persze az AMC-n. A trailert itt megnézheti.