A posztok előtt mérlegeli, hogy a kitett bejegyzésekből, képekből cikkek születhetnek?
Nem nagyon érdekel. Arra figyelek, hogy ami megjelenik az oldalamon, az nálam beleférjen, de nem mérlegelek. Saját magunkkal tudjuk megbeszélni a határokat és az elveinket, mikor meddig lépünk, mit mondunk el, és mit nem. Rólam soha nem olvashattak – és nem is fognak – olyan cikkeket, amikben megcsalásról, súlyos betegségekről, családi viszályokról van szó. Én nem fogok ezekről beszélni, van egy határ.
A párkapcsolati témák a határon kívül esnek? Mostanában sok cikk jelent meg arról, hogy újra kapcsolatban van.
Voltak ilyen cikkek, de nem szólaltam meg arról, hogy hogyan élek. Az expárommal újra összejöttem, ezt megerősítem, ez igaz, de ennyi. Nem akarok ennél jobban megnyílni, és nem azért, mert szégyellem, hanem mert szükségem van egy kis privát szférára.
Jó érzés, hogy haza tudok menni, és le tudok bontani magamról mindent, nyugalom vesz körül.
Ha belevinnénk a médiába ezt, nem lenne olyan nyugodt az életünk.
Mennyi idő jut erre a nyugalomra?
Most nagyon kevés, de eljutottam oda, hogy tervezek pihenéseket. Néhány éve még henyélésnek gondoltam, nem engedtem meg magamnak azt sem, hogy fél órára lehuppanjak a kanapéra. Eljutottam oda, hogy tudatosan töltődni kell, fel kell készülni a keményebb időszakokra. Van egy óriási nagy határidőnaplóm, amibe kézzel írom bele a teendőimet. Amit oda írok, az szent, nem felejtem el, és
már beleírom a pihenéseket is.
Ezen jókat szoktak a barátaim röhögni, de működik. Az évem nagyon durva lesz, két-három nagy élő koncertet tervezek, a fiókban áll sok dal és klip, szinte már most, januárban tele van a naptáram.