Pán Péterből csinos nő, Sherlock Holmesból kutya lett

Mit szólna egy olyan Óz-hoz, ahol a Madárijesztő egy gyilkológép? Vagy ha a Frankenstein sztoriját egy megölt zsaru feltámasztására húznák rá? Esetleg szívesen látná viszont Sherlock Holmest kutyaként? Sok más mellett ezek az ötletek is megvalósultak már, nem egy klasszikus sztorinak készült már különös, bizarr, netán elborult tévés feldolgozása.

Nemrég indult el az Emerald City (Smaragdváros) című sorozat – mi is ajánlottuk itt –, amelyet kimondottan a Trónok harcá-ra szánt válaszul az NBC. Ennek megfelelően már a pilotban volt szex és erőszak bőven, kiloccsanó agyvelőt is kaptunk az arcunkba, ami nemcsak azért furcsa, mert országos adótól nem szokás ez az Egyesült Államokban, hanem azért is, mert

az Óz, a csodák csodája feldolgozásáról van szó.

Szándékosan merészre és sötétre készült ez a verzió, ahol a Madárijesztő is egy gyilkológép, egyébként egy látványos fantasybirodalomban játszódik, ahonnan Dorothy (a True Detective második évadjában látott Adria Arjona) megpróbál visszajutni a mai Kansasbe. A forgószelet Toto kutyával itt egy rendőrautóban vészelik át, majd rögtön el is csapják a keleti boszorkányt:

Nem ez az első furcsa Óz

L. Frank Baum klasszikus könyve nem először kapott rendhagyó tévés feldolgozást, a 2012-es Óz boszorkányai például a modern New Yorkban indult, miután Dorothy odautazott.

A nyugati boszorkány itt a Times Square-en jelent meg,

Dorothy Gale-nek, több sikeres gyerekkönyv szerzőjének ekkor kellett rájönnie, hogy írásai nem a fantázia szüleményei, hanem saját, elfojtott emlékeiből táplálkoznak.

Egy korábbi minisorozat, a 2007-es A Bádogember szintén napjainkba, vagy inkább a közeli jövőbe helyezte át az Óz cselekményét, a Zooey Deschanel által játszott Dorothyt például DG-nek hívták, a Külső Zónában bolyongott (Óz nevét is az Outer Zone rövidítése adta ki), egy ponton pedig az is kiderült, hogy a szülei robotok.

Nem ritka a modern környezet

Amilyen nagy port kavart még 1996-ban Baz Luhrmann modern Rómeó + Júliá-ja, ma már annyira elfogadott dolog, hogy klasszikus történeteket új köntösben mesélnek el – ha jobban belegondolunk, ennek olyan szempontból lehet is létjogosultsága, hogy a maga idejében például a Rómeó és Júlia is kortárs darab volt.

A BBC egyébként egész sorozatot szentelt annak, hogy a mai korba átültesse Shakespeare műveit, ez volt a ShakespeaRe-Told. Itt négy darabot írtak jócskán át:

a Sok hűhó semmiért szereplőit tévés személyiségekként láthattuk viszont;

a Macbeth egy ambiciózus szakács történetévé vált, aki át akarta venni a konyhafőnöktől az éttermét; a Szentivánéji álom eseményei vad tinibuliba csaptak át; A makrancos hölgy címszereplője pedig egy gátlástalan politikusnő volt.

A brit köztévének hasonló vállalkozása volt a Canterbury mesék feldolgozása is – ahol A molnár meséje jórészt egy karaokebárban játszódott –, de tudunk olyan példát is mondani, amely jóval ismertebb itthon. Ebbe a vonalba tartozik természetesen a Sherlock is, amely a mai Londonban játszódik – bár készült belőle viktoriánus különkiadás –, Sherlock Holmes számítógépet, okostelefont is igénybe vesz, hogy megoldja a legcifrább bűnügyeket.

Sherlock és Watson - mozgólépcsőn BBC

Sherlock Holmes volt már kutya is

A világhírű nyomozó történetei egyébként is rengetegszer megihlették már a filmeseket, tévéseket, akadt nem egy különös feldolgozás is. Az itthon szintén látott Sherlock és Watson-ban dr. Watson figuráját egy csinos nőre (az általunk is méltatott Lucy Liura) cserélték, és ha jobban belegondolunk, doktor House is Sherlock kései alteregója volt – erről itt írtunk bővebben, az ötödik pontban.

Sherlock Holmes történetei nyomán több animációs film is készült,

volt, hogy a detektív a huszonkettedik században folytatta ténykedését, miközben számos, sci-fibe illő elemmel találkozott. A legismertebb rajzfilmes verzió azonban az 1984-es Sherlock Holmes, a mesterkopó, amelyben a szereplők kutyákként jelentek meg. A huszonhat részes sorozatot a japán animáció mestere, Mijazaki Hajao készítette, aki jó húsz évvel később Oscar-díjat is kapott a Chihiro szellemországban című filmjéért.

Pán Péterből nő lett

Az Alice Csodaországban sem úszhatta meg a modern feldolgozást, a Kathy Batest és Tim Curryt is felvonultató minisorozatban, a 2009-es Alice-ben Caterina Scorsone játszotta a főszerepet.

A Pán Péter története a Kalandok Sohaországban című minisorozattal vált sötétebbé, majd 2014-ben készült belőle egy musicalváltozat is, amelyet az NBC közvetített. Ebben Christopher Walken játszotta Hook kapitányt, ami viszont ezt a verziót igazán különlegessé tette, hogy Pán Pétert egy csinos nő, a Csajok-ból ismert Allison Williams alakította – itt megnézhet egy fotót arról, hogy miként festett a kisfiú szerepében.

Átverik ezzel a nézőket? A cikknek nincs vége, lapozzon a 2. oldalra!