90 éve született Foky Ottó Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, reklámgrafikus, Foky Ottó. 2012-ben, hosszan tartó, súlyos betegség után, 85 évesen érte a halál.
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiri Trnka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak.
"A kötelező opera-, film- és színpadi gyakorlatok tanulóéveim legszebb időszakát jelentették. Egy ilyen szakmai filmvetítésen találkoztam Jiri Trnka, cseh bábrendező filmre álmodott csodálatos alkotásaival. A látvány elragadott, és többé nem tudtam szabadulni ettől a varázslattól. Így történt, hogy a főiskolán a Színpad- Film Főtanszakon bábfilm-technikát is tanultam. 1956 őszén a Pannónia Filmstúdió tervezője, majd a bábfilm-műterem vezető rendezője lettem nyugdíjba vonulásomig. A munka jóízű játék volt számomra, imádtam a mesterségemet" - emlékezett egy évvel halála előtt.
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás. 1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. Itt készült a többi közt Csukás István Mirr-Murrjának bábos macskafigurája, A legkisebb Ugrifüles, Misi Mókus és Bumba majom figurája. Egyike volt azoknak, akik tevékenyen részt vettek a magyar televíziózásban a gyermekműsorok megteremtésében, nevéhez fűződik például a Tévémaci figurája is.
962-ben Foky Ottó rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), Mirr-Murr I-IV. sorozat (1973-75), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), La De sodora (1982), Misi Mókus kalandjai (1980-83), Éljen Szervác (1985), Makk Marci és Marcsi kalandjai reklámfilmsorozat, illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.
1987-ben nyugdíjba vonult,
ugyanebben az évben a Vigadó Galériában volt gyűjteményes kiállítása. Feleségével, Foky Emmivel a '90-es években több mesekönyvet illusztrált. Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.
"Szerettem kitalálni a dolgokat. Sok mesefilmet animáltam, forgattam le, de leginkább az pörgetett fel, ha valami újat kellett kitalálni. Megoldani akár egy technikai problémát, vagy olyat filmet készíteni, amit addig még más nem csinált. A műteremben a bábkivitelezésre volt egy csapat, de a figurák befejezését, festését gyakran én végeztem.
Szerettem végső arcot adni szereplőimnek.
Azt hiszem Féjja Sándor írta rólam, hogy 'Foky hengerekbol, kúpokból, alma- és körteformákból álló figuráinak jellemzoje a kedves humor és az olykor lírai, olykor gunyoros karikírozás.' A bábfilm-készítéshez, animációhoz kemény munka és fiatalos erő kell. Nekem ez már fogyóban van" - nyilatkozta korábban.