Szinkron kontra felirat: van végső igazság?

Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy hosszú, gyorsan pörgő szövegeket olvassanak a vizuális műélvezet közben, mások meg a magyar szöveget nem bírják, eredetiben akarnak filmet, sorozatot nézni, ráadásul a bosszantó félrefordítások nélkül. A Magyarszinkron.hu és a Szinkronikum egyesület felmérése alapján a magyarok háromnegyede szerint szükséges a magyar hang, és egy ötös skálán négyes adnának a szakmának – hozzátéve persze, hogy régen más volt.

„A magyar szinkron kiváló. A magyar szinkron gyötrelmes. A magyar szinkronnak volt egy aranykora, de a tömeges termelés, a beömlő sok száz sorozat, film, az időhiány miatt ma már kevés az igényes munka.

Csak eredetiben jó minden. Csak szinkronnal jó minden.

Azért nem beszél a nép angolul, mert mindent leszinkronizálnak. Mindent csak magyar felirattal szabad nézni. Mindent csak eredeti nyelven, eredeti nyelvű felirattal szabad nézni. Nem kell felirat sem, ne nézz semmit!" – így kezdtük előző cikkünket, és ebben benne is van, mennyire másképp ítélik meg a hazai film- és sorozatfogyasztók a szinkron kontra felirat háborút.

Készül a Hannibal sorozat szinkronja Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az már médiatörténeti tény, hogy szemben sok más európai országgal, a magyarok szinkronnal kapnak minden filmet, sorozatot. Korábban tévés programigazgatókat kérdezett az Origo arról, miért nem bátrabbak, és adnak eredeti nyelvvel, felirattal – kivétel nélkül az jött válaszképp, hogy meredeken, drámaian zuhan a nézettség, amint olvasni kell, és egy csatorna sem önmaga ellensége. De már nincs messze az idő, amikor az okostévéken a fogyasztó kiválaszthatja, hogyan akar sorozatot, filmet nézni.

Városi, érettségizett válaszadók voltak főképp

A cikkünket közel 34 ezren nézték meg, 14 ezren neki is láttak a hosszú kérdőívnek, 8 ezren pedig végig is kattintották szorgalmasan, nekik külön köszönjük. A válaszadók 63%-a férfi volt, értelemszerűen 37% volt a nő. Mindössze 3%-uk volt 18 év alatti, főképp 18-45 év közöttiek válaszoltak, ők 68%-ot képviseltek. 45 és 60 éves kor között volt 21%, de hatvan fölöttiek is kitöltötték (8%).

Lux Ádám és Ruttkay Laura a Masterfilm szinkronstúdióban Fotó: Nagy Attila [origo]

A válaszadók csak 3%-a volt olyan, akinek a nyolc általános volt a legmagasabb végzettsége, 44% rendelkezett csak érettségivel, 53% pedig érettségi mellett legalább egy diplomával. A kérdőívet kitöltők 37%-a budapesti volt, 23% megyei jogú városban él, további 26% pedig városban. Kisebb településen élőké lett a 14%. De lássuk az eredményeket!

A magyaroknak kell a szinkron

Válaszadóink 59%-a jelezte, hogy kedveli a feliratos filmeket, sorozatokat, 41% viszont egyáltalán nem akar olvasni műélvezet közben. 73% válaszolta, hogy szükséges a szinkron, 27% pedig vígan meglenne nélküle is.

Emóciók a stúdióban Forrás: AFP/Dreamworks Animation LLc/Lucian Capellaro

Megkérdeztük, hogy jobbak-e a magyar hangok, mint az eredetiek. Olvasóink 29%-a szerint igen, 48%-a szerint néha, 22% szerint viszont nem. Az összes válaszadó 75%-a vallja, hogy érdekli a szinkronipar, a színészek helyzete, munkája, ezek bő háromnegyedét ez csak nézőként, amúgy nem mennének látogatóba vagy dolgozni egy stúdióba.

Ezért nem beszél angolul Mari néni?

Természetesen nemcsak a magyar hangok hívei töltötték ki a hosszú kérdőívet, akadnak sokan, akik szerint a skandináv modell a jó – de több, velünk szomszédos országban is a feliratozás megy, nem szinkronizálnak szinte semmit. Az ellenzők 13%-a szerint felesleges magyarítani a sorozatokat, filmeket,

20% szerint egyszerűen rossz a magyar szinkron,

ezért nem kell, 43% pedig úgy véli, hogy azért nem beszél idegen nyelven a magyar ember, mert mindent készen, magyarul kap. Praktikusan ez az angol lenne, hiszen a behozott filmek, tévészériák legalább 90%-a amerikai vagy brit. Volt még 24%, aki szerint felesleges, rossz, és butító is egyszerre.

Általános népigazság és visszatérő sóhaj, hogy „régen minden jobb volt", de jellemzően ilyenkor az ember csak a gyerekkorát vagy a fiatalkorát sírja vissza, nem a hétfői adásszünetet vagy kicsi, rozoga, fekete-fehér tévékészülékeket, amelynél mindig bíbelődni kellett az antennával, hogy ne a hangyák végtelen háborúja menjen felgyorsítva.

Dolmány Attila a South Park szinkronja közben Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ehhez képest meglepő, hogy válaszadóinknak csak 52%-a véli úgy, hogy romlott a magyar szinkron minősége, 48% szerint nem történt minőségi zuhanás. (Megjegyzés: a 30 évvel ezelőttinek a sokszorosa áramlik be Magyarországra, ha a filmeket, sorozatokat nézzük. Akkoriban egy, másfél csatorna volt, ma 110 magyar nyelvű tévé üzemel, ontva vég nélkül a sorozatokat. A dömpingben óhatatlanul kevesebb idő jut a szinkronstúdióban egy filmre vagy epizódra, mint régen, és már nem csak rutinos színpadi színészek kapnak munkát, hanem mások is.)

Olvasóinknak csak 39%-a követi egy-egy kedvenc, szinkronnal is foglalkozó színész pályáját, 61% közömbös. Vannak köztük olyanok (7%), akik szerint a magyar színészek nem tehetségesek, ez az ok, de a nagy többség (85%) egyszerűen nem rajongótípus, így nem követi egy színművész szakmai előmenetelét sem.

Ne cseréljenek le hangokat!

Olvasóink 77%-át zavarja, ha egy régebben látott filmet vagy sorozatot újraszinkronizálnak – ez amúgy elég ritka, inkább olyankor jellemző, ha elvész az eredeti hangsáv. 23%-ot ez nem zavar, talán észre sem veszi. Az már nagyobb felhördülést vált ki, ha egy ismert színész magyar hangját cserélgetik a stúdiók: 91% nem örül ennek, vagy egyenesen morózus lesz, csak 9% engedékeny ebben a kérdésben.

Galambos Péter szinkronszínész a Mafilm stúdióban Fotó: Szabó Gábor - Origo

A hangcserék oka egyébként a legtöbbször az, hogy más-más stúdióhoz kerül egy film vagy sorozat, és a benne lévő színész korábbi magyar hangja vagy nem ér rá, vagy sokat kér, meghal, vagy egyszerűen a szinkronrendezőnek más elképzelései vannak. A döntés háttere persze pont hidegen hagyja a nézőt, aki megszokta a hollywoodi sztár magyar hangját (fel sem ismerné az eredetit), és kénytelen egy újabbat hallgatni.

Alapvetően háromféleképp nézhetünk filmet, sorozatot: eredeti nyelven, felirat nélkül, ugyanezt felirattal, vagy magyar szinkronnal. Olvasóink mindössze 5%-a olyan bátor, vagy bír olyan nyelvtudással, hogy felirat nélkül megnézzen egy filmet, 38%-a igényli a magyar szöveget a pergő képek alatt, 57% pedig ha teheti, egyből szinkronnal nézné, nem bíbelődne az olvasással.

Van még tovább is, lapozzon!