Lukács László: Túléltem saját halálomat

Pojáca vagyok, nem kérdés – mondta a Tankcsapda énekese, aki túl van a zűrös éveken, szerény, kertvárosi házikóban él, és ugyanúgy sorban áll a postán, mint a legtöbb ember.

„Elsősorban magabiztosság kell, hogy kiálljon valaki ezer ember elé, és ez az élet más területén is jelentkezik. Nem a cipőm orrát bámulom, vagy az orrom piszkálom, ha valakivel találkozom, hanem odamegyek és kezdeményezek. Az más kérdés, hogy volt, akiről lepattantam. És azt se felejtsük el, hogy

a gitár szép, hosszú nyaka egy fallikus szimbólum.

Főleg a basszusgitárnak!" – mondta Lukács László a Lakástalkshow-ban, a VIASAT 3-on, amikor Lovász László a rock and roll és a csajozás közti összefüggéseket kutatta (január 17-én lesz az adás).

Forrás: Viasat3

14 évesen volt, hogy ballagott Debrecenben, gitártokkal az utcán, a csajok összesúgtak a háta mögött: ekkor már érezte, hogy sokkal jobbak az esélyei a nőknél, ha nem péklegénynek megy, hanem színpadon zenél. Persze az ő esetükben is volt pia, drog, sok átbulizott éjszaka. „Elmúltam huszonegy, amikor a Tankcsapda első felállása létrejött. Abban a korban az ember mindent kipróbál, amihez hozzájut. Hazugság lenne azt mondani, hogy soha nem csináltam semmit" – tette hozzá.

Máig élvezi a banda

Hogy mi a sikerük? „Furán hangzik, de nagyon élvezzük csinálni. Épp annyira, mint húsz, harminc éve. Én is vagyok fáradt néha, vagy fáj a fogam, de mind a mai napig élvezzük a koncerteket. Viszont soha nem a zenei virtuozitásról szólt a Tankcsapda. Sokkal inkább az erőteljes, intenzív kifejezésformáról, amit a szövegek fognak össze. Azonban a dalszövegeink nem versek: ez két különböző kategória."

Lovász a felvételen úgy vélte, hogy nagyon tudatos a banda, de Lukács nem gondolja, hogy patikamérlegen kimért rockzenekar lenne, csak azért, mert nem halnak bele a rock and rollba. A céljuk mindig egyértelmű volt, mondja: mindent úgy csinálni, hogy sikeres legyen az együttes. „Én már túléltem a saját halálomat" – emlékezett.

Nincs se testőr, se fotós a bokorban

Komoly gázsiért megy fesztiválokra a csapat, de nem él nagy lábon a Tankcsapda frontembere: „Úgy élek, ahogy az emberek szoktak. Egy egyszerű, szerény, debreceni kertvárosi házban, a párommal. Lehetett volna feleségem, gyerekeim is, de nem így lett. Ugyanabba az ABC-be járok vásárolni, mint bárki más, és nincsenek testőrök meg paparazzók a ház előtt."