Az 1973-as gyerekműsort is olcsón kihozhatták a filmesek, gyakorlatilag plüssállatokat vettek fel különböző helyzetekben, ami ma már borzasztóan gagyinak tűnik, vélhetően bármelyik ötéves össze tudná hozni egy kamerával:
Nem sok eredeti felvétel maradt egyébként fenn, az alábbi is például rekonstrukció, a stúdióból származó pár állóképpel, valamint az alapul szolgáló mesével:
Winston Churchill nemcsak a második világháború történetét írta meg, de volt egy masszív könyvsorozata Az angol ajkú népek története címmel is, ebből a BBC készített egy tévés adaptációt a hetvenes években.
Miután az írás Caesar megjelenésétől az első világháború kezdetéig végigvette Nagy-Britannia történetét, rengeteg csatajelenetre, statiszták tömegeit megmozgató képsorra lehetőséget adott volna, a brit köztévé ehelyett külső felvételek nélkül, stúdióban forgatta le az egészet. „Nemcsak úgy hangzik, mint egy iskolai rádió adása, de úgy is néz ki” – írta annak idején a Sunday Telegraph kritikusa a sorozatról.
Hogy a végére egy másik magyar produkciót is említsünk, biztosan sokan emlékeznek még az Űrgammák című sci-fi sorozatra, amely annak idején óriási vállalkozásként indult, ám a technikai megvalósítás nemigen tudott az elképzelések nyomába érni – amin a termékelhelyezések sem javítottak sokat.
Az alapsztori szerint a Haldor-01 űrhajó legénysége elesett egy galaktikus csatában, csupán két űrgamma, Dexter és Sziniszter maradt, akik így a zolgnak hívott földi gyerekekkel pótolták a hiányzó személyzetet. A gonosz drakvúfok elleni harcban Orsi, Juci, Csilla, Patrik, Ákos és Jocó az iskolában szerzett természettudományos ismereteikkel segítették a földönkívülieket, az Űrgammák ugyanis alapvetően oktatóprogramnak indult, a célja a reáltárgyak megszerettetése volt a gyerekekkel.
Nézze meg az első részt, akkor még műsorvezető jelentette be a programot: