A Magyarországon forgatott Mars – Utunk a vörös bolygóra második évadja november 18-án érkezik a National Geographic csatornára, de a sajtó képviselőinek a londoni Soho Hotel vetítőtermében már október elején bemutattak egy epizódot – csak épp nem az elsőt, hanem a negyediket, mert az talán a legizgalmasabb, abba szorult a legtöbb akció.
A vetítés előtti fogadáson a virtuális valóságban is lehetett kalandozni – 360 fokban be lehetett járni a forgatási helyszínt –, miközben a sorozat készítői, szereplői és szakértői pezsgőspohárral a kezükben lófráltak az ember körül, fura volt az ismert arcokat szkafander nélkül látni.
A NatGeo globális kommunikációért felelős vezetője, Chris Albert egy rövid beszédben a Mars alkotóit, Ron Howardot és Brian Grazert méltatta, majd az új showrunnert, Dee Johnsont is üdvözölte, akinek szerinte az egyszerre okos és provokatív történetmesélés a védjegye.
„És hogy hol vettük fel ezeket a csodálatos képeket? Magyarországon” – vágta ki Albert, majd meg is kérdezte, hogy érkezett-e valaki onnan. Mint később kiderült, ez nemcsak üres hízelgés volt, másnap a kerekasztal-beszélgetéseken a színészek is áradoztak a forgatási helyszínről, a stúdiókról és a hazai szakemberekről – anélkül, hogy rákérdeztem volna náluk, egyszerűen látták a névtáblámon, hogy honnan érkeztem.
A Mars második szezonja 2042-ben veszi fel a történet fonalát, vagyis majdnem tíz év telt el a bolygó kolonizálása, az első emberes Mars-misszió óta. Az első telepesek nagyjából kialakították, belakták az életterüket, korrektül működő bázis lett az Olympus Townból.
Közben a Marson a kutatók után megjelenik a Lukrum nevű gazdasági vállalkozás is, amelynek emberei bányászni kezdenek, nyersanyagok után kutatnak a vörös bolygón. Természetesen ez számos konfliktushoz vezet, nemcsak gyakorlati problémákat vet fel – például hogy jut-e mindenkinek elég víz –, de erkölcsi, etikai, elvi síkon is megmozgatja a szereplőket, összecsap a tudományos érdeklődés és a profit iránti mohóság.
Hosszú távon persze kérdés, hogy az emberiség tanul-e a hibáiból, vagy a Marson is megismétli azokat a ballépéseket, amiket idelent. Addig is az első marsi telepeseknek elsősorban az új helyzetekre kell reagálniuk, a körülményekhez alkalmazkodva kell megoldaniuk olyasmiket, amik a Földön nem is okoznának különösebb problémát.
Hogyan tudják megőrizni a lelki egészségüket olyan, korábban természetes dolgok nélkül, mint például a friss levegő vagy éppen a növények és állatok? Mi lesz, ha olyan betegséggel találkoznak, amilyennel a Földön nem? Hogyan gyógyítanak, hogy állítják meg a járvány pusztítását? És mi lesz az első gyerekkel, aki a Marson születik?
A kezdeti, főképp technológiai lépések bemutatása után a sorozat második évadja már inkább az ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ, így nagyobb hangsúly kerül a szereplők lelki életére, egymás közötti konfliktusaira is. Az új etap követi egyébként az első évadban látott elbeszélésmódot, vagyis a dramatizált jelenetek és a szakértői monológok ugyanúgy váltakoznak – csak itt már a fikció aránya nagyobb lesz a dokumentumfilmes elemekhez képest.
A londoni sajtóbemutató után interjút készítettünk a Mars – Utunk a vörös bolygóra több szereplőjével és készítőjével, ezeket az anyagokat később közöljük az Origón. A sorozat második évadja november 18-án 22 órakor debütál a National Geographicon.