„Amikor épp nem szakad meg a szívem, jól vagyok” – válaszolta Palik László kérdésére Salander Dorina az adás elején. Ő volt, akinek a minap azt hozta a sors, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló játékost, Görgey Petrát küldje haza, szertefoszlatva ezzel álmait. Mint mesélte, neki ezt nagyon nehéz lesz feldolgozni.
A kékeknél ennél nagyobb problémák is vannak, a „gladiátort”, Pétert, nemigen kedveli a csapat, legalábbis a férfiak a pokolba kívánják. Őt faggatta Palik, és kiderült, hogy nem is az ősi ellenségére haragszik. „Norbival nem bírtuk egymást. Amikor feladta, sajnáltam, hogy nem a pályán tudtam hazaküldeni.
Örültem, hogy hazamegy,
de sajnáltam, hogy sérülés miatt ment el. Viszont a Norbival való konfliktusom nem csak belőle fakadt, ő csak ütközőpont volt” – fejtegette.
„Lehet-e úgy csapategység, ha az ünnepi vacsorán, ahol az ellenfelekkel nevetgélünk, egy csapattárs elkezdi ekézni egy társát. Erősen úgy érzem, hogy Gergő szítja a feszültséget minden fronton... Norbival legalább elfogadtuk egymás erényeit” – elmélkedett, röviddel azután, hogy majdnem összeverekedtek a szálláson.
A napi verseny a villában maradásért zajlott. Hamar 3-3 lett, a Kihívóktól mindhárom lány kikapott a bajnokok három lányától, a férfiaknál pedig – logikusan – épp fordítva történt, a kékek porolták el a pirosakat. Szegény Fodor Rajmund például még a félpályánál szöszmötölt, amikor riválisa már végzett is. Eztán fürgén megléptek a Bajnokok, 6-3 lett pár perccel később.
Talán úgy tűnhetett, hogy a belső konfliktusok által szétszabdalt Kihívók kezdik feladni, de a pirosak rogytak meg, noha nem sok hiányzott nekik: 7-7 lett az állás. Eztán feljöttek mégis, Gelencsér Timi kettőből kettőt bevágott, ezzel már 9-7 lett, tenisznyelven meccslabdához jutottak, meg is nyerték az összecsapást.
Durva szópárbaj alakult ki utána, repkedtek a sértések,
a férfitársak nekiestek Mischinger Péternek, aki szerintük nem tett meg mindent a csapatért. „Akit nem érdekel a villa, és csak egyéni pontokra megy, az nekem senki” – háborgott Kása András.
„Föl kéne nőni, Petike! 36 évesen... csapatban dolgozunk, Petike!” – szólt oda gunyorosan, kifejezetten sebző szándékkal Rozs Gergő a gladiátornak, láthatóan ő lett a közellenség, mert könnyű ellenfelet választott magának, hogy minél jobb legyen a statisztikája.