A bérgyilkosnak van lelke, csak sötét

A Barry korunk egyik legjobb sorozata kategóriáján belül: de mi is ez voltaképp, dráma, dramedy, fekete komédia?

Nézzük, miről van itt szó... Van benne egy Közép-Keletet megjárt, kiégett katona, aki rájön, hogy valójában csak az öléshez ért, de ahhoz elég jól, úgyhogy precíz, érzelemmentes bérgyilkos lesz, egy mentor mellett. Oké, dráma.

Eléggé szociopata figura,

nem egy nagy társalgó, magának való fickó. Eddig nyilván dráma. Van benne egy csecsen maffia, egy bolíviai bűnbanda és egy burmai maffiacsapat is. Még mindig dráma... kéne, hogy legyen, de annyi vicces, bárgyú, őrült helyzettel és szöveggel oldják a feszültséget a készítők, hogy aposztrofálhatjuk tragikomédiának, sötét vígjátéksorozatnak, vicces kriminek is akár.

Bill Hader alakítja benne Barry Berkmant, aki művésznevén Barry Block lesz: egy munka (konkrétan gyilkosság) miatt Kaliforniába kerül, ahol köztudottan majdnem mindenki színész akar lenni – még a pincérnő is szövegkönyvvel a hóna alatt szolgál fel Barrynek, hiszen castingra megy. Hősünk véletlenül egy lepattant, külvárosi színjátszó klubba keveredik, ott is a színpadra, mint valami esetlen, suta statiszta, és elég gyorsan beszippantja őt ez a fura világ.

A fentiek alapján bárgyú hülyeségnek tűnik a sorozat: egy kíméletlen, ölésre kiképzett volt tengerészgyalogos, aki amúgy zárkózott, morózus figura, majd színésznek áll és kissé beleszeret egy nőcskébe, aki sztár akar lenni? Valóban, tűnődve vakargathatta a fejét az a pár tévés vezető, aki csak a szinopszist kapta meg, hiszen jókora ökörségnek hangzik. És ebből az alaphelyzetből, sok kreatív ötlettel a lehető legjobbat hozták ki az alkotók. Aki látta a második évad első öt percét vagy a komplett ötödik részt, amely elképesztően vicces és fordulatos volt, az nyilván egyetért ezzel. Ez az epizód 9,8-on áll az IMDb-n, ami kimagasló.

Erős volt a casting

Barry – akiben azért van egy komoly adag Dexter – jellemfejlődése tagadhatatlan, eleinte súlyosan szociopata alaknak tűnik, de egyre jobban nyit társai, Sally és tanára, Gene Cousineau felé. Sallyt egy Sarah Goldberg nevű, nem különösebben ismert színésznő alakítja, jó, de nem kötne le minket huzamosabban egy róla készült spinoff. Stephen Root (karaktere Monroe Fuches) erős figura, nagy túlélő, Anthony Carrigan (NoHo Hank) pedig roppant idegesítő, csúnya, de bizarr módon mégis szerethető karakter. Henry Winkler pedig remek, Gene Cousineau karakterének megformálásáért Emmy-díjat is kapott. (Bill Hader is bezsebelt egyet.)

A sorozatot természetesen nem szabad komolyan venni. Aki megpróbálja úgy nézni, csalódni fog, mert ilyen idétlen csecsen bűnözők nem léteznek, ahogy a dél-amerikai maffia ábrázolása miatt is felemelhetné a szavát minden jóérzésű bolíviai, hiszen kelekótya tahó, érzelgős idióta mind, egytől egyig. Ha komédiaként nézzük, jobbak a kilátásaink, mert a feszült, drámai jeleneteket mindig oldja valami szellemes, ötletes történés.

Két-három évad lehet még

A nézettség kezdetben nem volt az igazi, 0.2-es ratinggel ment az USA-ban, alig félmillió amerikai követte. Kevés sorozat tudja dinamikusan növelni a táborát, de a Barrynek sikerült, mert a rating 0.8 körüli lett célcsoportban, a teljes lakosságnál pedig megnégyszerezte a félmilliót részenként.

A második évad legvége sajnos kiszámítható volt, és önismétlés is: előbb Janice Moss detektív jött rá, kivel is áll szemben, majd meghalt. Eztán a férfi nyomozó döbbent rá, hogy ki ez a Barry valójában – majd ő is meghalt. Az évadzáró legvégén már Gene-nek is leesik végre, hogy ki gyilkolta meg szerelmét... de még nem halt meg. Úgyhogy nem tudni, hány évad van ebben a sztoriban, lehet, hogy már csak kettő, legfeljebb három. Addig viszont élvezzük (például az HBO Gón), mert egyedi, mókás darab.