Meghalt Horváth Ádám

89 éves korában meghalt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel Ferenc-díjas és Balázs Béla-díjas tévérendező, a Szomszédok rendezője – írja az Inforádió honlapja, az Infostart. A hírt az MTI-nek a család megerősítette. Cikkünk frissül.

Horváth Ádám már régóta beteg volt, májusban kórházba is került, azóta folyamatosan kórházban volt.

Horváth Ádám rendező a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 7-es stúdiójában Forrás: MTI/Zih Zsolt

1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író.) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki.

Teázgatás a panelben Forrás: M3

Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött. 1944-ben a Gestapo lefoglalta a villát, Ádámot Erdei Ferenc tanyájára menekítették. A háború után öccsével együtt három évet töltött Sztehlo Gábor „gyermekköztársaságában”, a Gaudiopoliszban, ahol ő volt a kultuszminiszter. Sárközi György halála után anyjuk vitte tovább a Válasz folyóiratot, ami felemésztette a villát, így egy zugligeti szoba-konyhás házban kötöttek ki, amely egyszerre volt irodalmi szalon és menedékhely sokak számára. Apját belekeverték a Rajk-perbe, csak 1956-ban szabadult.

1948-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, de mert fellázadt az oktatás szelleme miatt, egy év múlva kirúgták. 1952-ben sorkatonaként került Forrai Miklós segítségével a Honvéd Együttesbe, leszerelése után is itt maradt, később az együttes karvezetője lett. 1956-ban a forradalom kitörése idején kínai turnén voltak, s hazafelé megtagadtak egy moszkvai fellépést, ezért az együttes nagy részét, így őt is, elküldték.

Horváth Ádám 1957-ben került a Magyar Televízióhoz külsősként, előbb Apáthi Imre asszisztense volt, majd a televízió munkatársa, 1959-től pedig rendező. Munka mellett Máriássy Félix tanítványaként elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1965-ben kapott diplomát. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője lett, 1967-ben BBC-, 1968-ban RAI-ösztöndíjas volt, ugyanebben az évben kezdett tanítani a főiskolán televíziós rendezést.

1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, s ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt.

A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, s szinte minden műfajban dolgozott. Talán

a legismertebb és legnépszerűbb munkája az első magyar teleregény, a Szomszédok,

amelynél először hat adásra kérték fel, végül háromszázharminckét rész készült 1999-ig, majd a 2004-ben indult sokban hasonló új sorozata, az Életképek. Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése.

Munkásságáért 1970-ben Balázs Béla-, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. 1978-ban érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, rendezői életművéért 1991-ben megkapta a tévékritikusok díját. 2002-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagy sikerű rendezői munkássága elismeréseként.

Bujtás János, a Szomszédok technikai rendezője az Origónak azt mondta, tudták, hogy baj van, hogy Horváth Ádám nagyon beteg, mégis nagyon nehéz ilyenkor megszólalni.

Mindig nehéz elveszíteni egy olyan embert, aki sokunk számára meghatározó volt. Szerintem ő maga volt a televízió, tőle tanulta egy nemzedék a szakmát.

Nagyon felkészült és nagyon tudatos ember volt, tulajdonképpen nem volt olyan terület, amihez ne lett volna affinitása: a zenétől, az irodalomtól a balettig minden érintette a munkásságát.

Horváth Ádám mindig nagyon kritikusan kezelte a munkatársait, mivel maga is nagyon felkészült volt, szerette magát körülvenni olyanokkal, akikre bizton számíthat – mondta róla Bujtás János.

A '80-as évek elején kezdtek együtt dolgozni, és ezután rengeteg televíziós produkcióban dolgoztak együtt. Példaként említette a Rigolettót és a Széchenyi napjai című hatrészes sorozatot. Több tévéjátéka is nívódíjat kapott.

Aztán az a szerencse ért, hogy diákja lehettem a főiskolán, az ő osztályában végeztem. Külön csoda és megtiszteltetés volt számomra, hogy amikor elvégeztem a főiskolát, és elindult a Szomszédok, akkor fölkért arra, hogy rendezzem vele együtt, így ennek az ikonikus műnek közel a felét én rendezhettem.

Bujtás János hozzátette: „Nemcsak azért volt fantasztikus, mert mellette megtanulta az ember a szakmát, hanem mert egy gondolkodásmódot, egy tisztességet, egy hozzáállást is megtanultunk, olyan értékeket, ami aztán segítette a pályánkat.”

A Szomszédok 1999-ben ért véget, ezután Horváth Ádám visszavonult.

Úgy fogunk rá emlékezni, hogy amit hátrahagyott, amit megalkotott, amit nagyon sokféle módon a szakma is elismert, az itt marad velünk, abból lehet továbbra is tanulni.

A legnagyobbak is elmennek, és most azt hiszem, elment az egyik legnagyobb – mondta Bujtás János.

A Szomszédok szereplői is emlékeztek

A Szomszédok egykori szereplői közül is többen megemlékeztek Horváth Ádámról. Ivancsics Ilona a halálhírt posztolta a Facebookon, Ábel Anita két képpel, köztük egy régi forgatási fotóval emlékezett:

Németh Kristóf egy Horváth Ádámmal közös fényképét osztotta meg. "Tanár úr! Direktor úr! Ádám... Így emlékszem Rád, Isten Veled!" – írta mellé.

Mádai Vivient ugyan nem láttuk a Szomszédokban, a színművészeti egyetemen azonban tanította őt Horváth Ádám. Sokszor eszébe jutott, hogy beköszön az órájára, de mindig halogatta – erről írt a bejegyzésében: