Szomorú?
Miért?
Pár napja bajnok lett a Real, az öltözője viszont tele van Barca-plakátokkal, barcelonás az ágyhuzat is.
Ajándékba kaptam ezeket, félig poénból így dekoráltam ki az ötözőmet. Sajnáltam a Barcelonát, főleg, hogy őket megelőzve minden idők egyik leggyengébb Realja lett a bajnok. Igazából ez csak poén, mi voltunk a bénák. Egyszer ellátogattam egy Barcelona-Real meccsre is, nagyon durva volt... Iniesta volt a kedvencem, és félelmetes élmény volt, amikor tízezrek énekeltek a meccs előtt.
Hogy élte meg sport és munka nélkül a karantén időszakát?
Nem maradtam teljesen sport nélkül, minden nap megvettem a Nemzeti Sportot, pedig a barátnőm kérdezte is, miért teszem, ha nincsenek meccsek, sporthírek... Én élveztem a karantént, már amennyire lehetett. A nővéremnél voltam Pilisvörösváron, a kertben dolgoztam, pihentem, olvastam.
Az jó volt, hogy a kedvesemmel több időt tudtam együtt lenni,
jólesett kissé lelassulni. Márciusban ugyanis hatalmas pörgésben voltam... forgatás, előadás, forgatás, előadás... és hirtelen leállt minden! Az első hét csöndjét nem is nagyon tudtam felfogni, valami mindig hajtott, hogy gyerünk, dolgozzunk, majd a második héttől lelassultam, tizenegyig is tudtam aludni.
Milyen hangulatban telt az első évad forgatásának vége, amikor már nagyon a vírusról szóltak a hírek?
Nem volt annyira feszült a hangulat, legalábbis én nem éreztem annak, de persze mindenkiben volt egy kis para, hogy mi lesz a közeljövőben... Aztán egyszerre, hirtelen minden leállt.
Az újonnan jött színészeket ismerte?
Száraz Dénessel együtt végeztünk a Főiskolán, húsz éve, barátok vagyunk. Zalánnal, Ivánnal is ismertük egymást, de nem dolgoztunk együtt. A BÚÉK-ból, a Csak színház, és más semmi-ből ismertem már Szávai Vikit, nagyon szeretem. A fiúkkal is remek a hangulat. Örültem, amikor kiderült, hogy ők jönnek.
Száraz Dénesről milyen emléke van húsz évvel ezelőttről?
Nem látok nagy változást. Persze nagyon sok minden történt velünk azóta, belsőleg és külsőleg is változtunk, de az alapvető dolgok ugyanazok, a viszonyunk jó. Nem vagyunk rosszfiúk, balhés alakok, kicsit visszahúzódóbb, csendesebb emberek vagyunk. Bár én néha szeretek hülyéskedni, megnevettetni másokat társaságban.
Napi sorozatban főszereplő, rengeteg szöveget kellene megtanulni. Hogy bírja?
Nem tudtam tavaly, amikor nekiláttunk, hogy milyen lesz, úgyhogy jól meglepődtem egy hét után. Kovács Lehel barátom mondta, hogy hiába próbálsz meg előre tanulni több napra, nem fog menni, a mennyiség miatt, és aztán igaza lett – így átálltam a rövidtávú memóriára. Előző nap mindig megnézem a következőt, tanulok, többször elolvasom a szöveget. Aztán a jelenet előtt a telefonon megint megnézem, elmondom párszor, összemondjuk, majd a felvétel után rögtön el is felejtem.
Ha csak pár órát forgatunk, nincs gond,
de ha egész nap, akkor az utolsó pár jelenetnél már nagyon kell koncentrálni. Az megterhelő, de ilyen ritkán van. Heti öt napot forgatunk főszereplők, de ebből csak egy-két nap olyan, hogy végig benn kell lenni.
A gyerekekkel kijön?
Kicsit új volt ez nekem, mert a színházban nemigen vannak gyerekek. A Mintaapák fiataljai nagyon ügyesek, az igazán jók lettek kiválasztva. Olívia is nagyon jó, sokat fejlődött: van olyan, hogy énekelget egy jelenet előtt, ökörködik, de amikor élesben megy a dolog, egy pillanat alatt komolyra vált. Mindig tudja a szöveget, kilencéves, hatévest alakít. Vicces és ügyes. Aztán ott van Dorka, aki már nagy, 18 éves. Azért volt durva a találkozásunk, mert a BÚÉK című filmben 15 körül volt, úgyhogy idő közben egy kislányból egy kész nő lett.
„Szia, te leszel az apám" – így köszönt rám.
És ott van még a „kisgyerekem", 3-4 hónapos volt, amikor megismertük, most egyéves. Már kezd felállni, beszélni próbál, egy kis csoda. Nagyon figyeltem mindig a forgatáson, mert nekem nincs gyerekem, de a karakteremnek három is van. Mivel ebben nem volt rutinom, nagyon félve fogtam a babát...
Nőkkel forgatott a legtöbbet az első évadban, változott ez?
Nem, Földes Eszterrel van a legtöbb jelenetem, majd Botos Évával, utána a fiúkkal. Velük szinte csak a pizzeriában találkozom.
A karaktere kicsit gyámoltalan, de szerethető. Örül ennek?
Esendő, szeretetteli figura, aki vergődik a két családja között, de gyakran hazugságspirálba kerül. Hazudik sokat, de mindig szeretetből, hogy ne bántson meg senkit. Olyan dolgokat is megígér, amit nem lehet teljesíteni. Minden megtesz a gyerekeiért, mindet megpróbál a családért, mégis, egy nő azt írta rólam, hogy szar alak vagyok, dögöljek meg, mert két családom van egyszerre.
Vannak még, akik azt hiszik, hogy egy fikciós sorozat az maga a valóság?
Úgy tűnik... de az utcán nem kapok bántást. Aki nem bír, nem szól hozzám. Amúgy ezt a kommentet is csak egy ismerősöm küldte tovább nekem, mert nem vagyok fenn sehol a neten, semmilyen közösségi oldalon. Nem vágyom sztárságra, celebségre. Nem sok mindent tenne hozzá az életemhez, amikor fenn lennék a Facebookon, vagy a másik oldalon.
Az Instagramon?
Azon. Ott nem is volt profilom.
Tudna kommunikálni sok ezer rajongóval.
De hiszen a barátaimmal sem tudok kommunikálni, annyit dolgozom! A közösségi média egy csapda, bár kétségtelen, hogy jó oldala van. Mégis, azt gondolom, hogy az, hogy valaki ötezer like-ot kap egy képére, videójára, az nem sokat ér, az a fajta boldogság hamis. Nekem az sem számít, mit gondol rólam valaki, aki nem is ismer. Viberem van, de ennyi, ott elér egy ismerős, ha nagyon akar. Három éve leiratkoztam a Facebookról, és csak jobb lett ettől az életem.
Többen megismerik amióta a Mintaapák főszereplője?
Van, hogy villamoson néznek, majd telefonon megnézik, ki lehetek, majd megint rám néznek, és akkor tényleg felismernek. De távoli családtag is lehetnék...
A külső forgásokat szereti?
Igen, bár mára csak három órát aludtam, egy barátommal söröztem, úgyhogy most örülök, hogy itt vagyok a stúdióban, el tudok dőlni egy kicsit, ha van egy kis szünetem. Kinn mindig van izgalom, de itt biztosabban dolgozik a stáb, amely kinn amúgy sem örül a szeszélyes időjárásnak.
Több idő jutott a hobbikra ezen a rendhagyó, emlékezetes tavaszon?
Focizni szoktam, a színészválogatottba is megyek. Sakkozok egy barátommal, olvasok, a barátnőmmel töltök sok időt. Szeretem a biliárdot, a dartsot. A karantén alatt sok időm volt, megnéztem végre a sokak által istenített Trónok harcát, de nem voltam annyira elájulva. A Breaking Bad, az sokkal jobban tetszett, az a dramaturgia, az a forgatókönyv! Bejött még mostanában a The End of the Fucking World, a Szolgálólányt is láttam, a Narcost... ott is milyen jó színészek vannak!
A színház hiányzik?
A Hát, ha van is, én még nem találtam meg című darabban leszek októbertől, ha minden jól megy, ezt Nick Payne írta. Különben a karantén alatt álmodtam arról, hogy próbálok. Egy éve nem tettem!
Újra színpadon lenni... jó lesz.
Most hosszú idő után elmentünk Veszprémbe, egy darabot adtunk elő Kurta Nikével és Baki Danival, ez volt az első, amit játszottunk négy hónap után. Ott tényleg izgultunk, mert korábban legfeljebb 1-2 hónap maradt ki színjátszás nélkül. Most kicsit újra belejöttem!