Frenreisz Károly szerint mindenki, aki ismerte Benkő Lászlót, nagyon kedvelte: „Most érthető módon nem nagyon tudok vidám sztorikat mesélni róla, pedig nagyon szórakoztató ember volt. Mi tinédzserkorunk óta barátok voltunk, és azt tudom mondani róla, hogy egy hazai ikon, a magyar rockzene igazi legendája távozott. Mindig vidám ember volt, sok baráttal, mindenki szerette."
„Betegsége idején sem volt megtört, mindig optimista maradt, talán csak belül szorongott, kifelé mindig ugyanazt a vidám arcát mutatta. Nem panaszkodott soha. Mindig kedves volt, minden eseményre elment. Persze tudtuk, hogy súlyos beteg, így készültünk erre a rossz hírre, de ha megtörténik, az mindig nagyon szomorú" – mesélte a régi barát.
„Laci mindig rohant valahova. A megbeszélt időpontokról egy órát késett, de ha tudta, hogy már mennie kell, akkor még egy-két sztorit gyorsan elmondott. Persze nem tudott rá haragudni senki. Volt egy mondásunk ezzel kapcsolatban: Benkő Laci hatvan éve egyszer elkésett, és azóta nem érte utol magát... Nagyon fog hiányozni" – mondta az Origónak Frenreisz Károly.