"Nehéz. Nagyon nehéz a magány elviselése. Még szoknom kell, nem tudom, hogyan kell ezzel együtt élni, de majd megtanulom. Muszáj megtanulnom" - mondta a Borsnak.
"Szoknom kell a gondolatot, hogy magányos vagyok. Igyekszem elfoglalni magam, hogy egy nap legalább pár órára eltereljem a figyelmemet a fájdalomról. Persze, az élet is segít ebben valamennyire, hiszen nagyon sok hivatalos dolgot kell intéznem. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok feladat lesz" - tette hozzá.
"Az életem egyik percről a másikra lépett ki a megszokott medréből, több mint négy évtized érzelmi emlékei árasztanak el, ezeket kell most a lelkemben a helyükre tenni. Ez most a feladatom. Nem tudom, hogy valaha is elmondhatom-e majd magamról, hogy fel tudtam dolgozni Jóska elvesztését" - mesélte.