A Toldi modern képi világában a múlt stílusjegyei is felfedezhetők

Bakonyi Péter (b) és Mikulás Ferenc a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója a Toldi animációs sorozat premierjének bejelentessén a Hungarikum Ligetben, Lakiteleken 2021. augusztus 13-án.

A szeptember 19-én a Duna Televízión debütáló Toldi című sorozat a mostani animációkhoz szokott fiatalok számára is élvezhető képi világgal bír – ezt mondta Jankovics Marcell szakmai pályájának utolsó remekművéről Bakonyi Péter, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Gyermek, Ifjúsági és Film Főszerkesztőség főszerkesztője a Kossuth Rádióban.

Szeptember 19-én 19.40-kor a Duna Televízión lesz először látható a Kecskeméti Rajzfilmstúdió legújabb alkotása, a Toldi. A Kossuth- és Balázs-Béla-díjas filmrendező, grafikusművész, Jankovics Marcell nevével fémjelzett sorozat különlegessége, hogy egyedi, kézzel rajzolt technikával készült, ami ma is értékálló minőséget képvisel.

Bakonyi Péter és Mikulás Ferenc a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója a Toldi animációs sorozat premierjének bejelentésén Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A múlt és az alkotó stílusjegyei felismerhetők a Toldiban – mondta Bakonyi Péter, annak kapcsán, mennyire fedezhetők fel benne a Magyar népmesék jellemvonásai, valamint mennyire érhető tetten benne Jankovics Marcell saját stílusa. Az alkotás ugyanakkor modern, a mostani animációs filmekhez szokott fiatalok számára is élvezhető képi világgal bír – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Gyermek, Ifjúsági és Film Főszerkesztőség főszerkesztője a Kossuth Rádió Kalendárium című műsorában.

A tévésorozat, amelyet a nagyközönség szeptember 19-től hat vasárnap este követhet a Duna Televízión, az Arany-eposz tizenkét fejezetének megfelelően előhangból és tizenkét részből áll.

„Annyira szöveghű a rajzfilm, amennyire csak lehet. Egy költemény filmben való megjelenítése nem tud 100 százalékos átfedettségű lenni. Vannak részletek, amelyek kimaradtak, ugyanakkor belekerültek olyanok, amelyek az eredeti versben nem hangoznak el szóról-szóról, ám a történet követhetősége miatt szükség volt rájuk" – részletezte Bakonyi Péter a Kossuth Rádió műsorában, amely alább teljes egészében újrahallgatható az alábbi linkre kattintva.