"A leghülyébb akkor voltam, amikor belementem, hogy a Scorpions feldolgozza a Gyöngyhajú lányt. Írtak hozzá új szöveget egy fehér galambról, s csináltak egy se íze, se bűze feldolgozást. A gitárosuk belepréselt négy felesleges, közhelyes taktust, és így be is íratta magát a szerzők közé, s mivel a kiadóban az ő haverjai ültek - meg is tették. Mikor tiltakoztam,
egy német ügyvéd azt ordította a telefonba, hogy én most hátráltatom a ruandai vérengzés befejezését,
mert a Scorpionst az ihlette meg, hogy ezzel a dallal majd ők békítik ki a tuszikat a hutukkal" - írta Presser Gábor.
"Mindenesetre Klaus Meine (az omegások csak Maus Kleinének hívták - kb. Kisegér, a szerk.) és kísérői magukhoz igazították a dalt, ami nem jó hír, de minden jó, ha a vége jó, és még ha nem is a Gyöngyhajú lány fehér galambja ereszkedett alá szájában az olajággal, Ruandában végül béke lett, s a képek szerint virágzik. A Scorpions a dalért nem kapott Nobel-békedíjat, így aztán én se" - olvasható Presser könyvében.