Fia szerint zárkózott ember volt Cserháti Zsuzsa

Budapest, 1999. november 2. Cserháti Zsuzsa énekesnő. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Húsz évvel ezelőtt, mindössze 55 éves korában halt meg a magyar poprock-történelem emblematikus alakja, Cserháti Zsuzsa. Az M5 kulturális csatorna Magyar nők című műsorában az eMeRTon-díjas énekesnő fia, Szirtes Krisztián idézte fel édesanyja emlékét, többek között megosztotta a nézőkkel, miként viselte a mellőzöttség, majd a „sztárkultusz" időszakát, és azt is, hogy mi volt a civil foglalkozása.

Tehetséges balerina és tornász is volt Cserháti Zsuzsa, sérülés, valamint egy sikertelen felvételi vetett véget ez irányú karrierjének, tudhatták meg a nézők Szirtes Tamástól a Magyar nők adásából.

A divatcsarnokban dolgozott, mint eladó, az óra-ékszer osztályon. A civil életéből szerzett barátaival évekkel később is jó kapcsolatot ápolt

– mondta Cserháti Zsuzsa fia, aki gyermekkorában ritkábban találkozott édesanyjával. „Számomra sokáig vasárnapi anyuka volt. Négyéves koromban váltak el a szüleim, ezután édesapámmal életem. A mellőzött időszakban édesanyám sokat dolgozott külföldön is, ekkor még kevesebbet találkoztunk. 14 évesen költöztem hozzá, innentől láttam bele jobban a szakmájába" – emlékezett vissza a műsorban gyerekkorára Szirtes Tamás.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Cserháti Zsuzsa a magyar poprock-történelem emblematikus alakja volt, 1972-ben ismerte meg az egész ország, mikor fellépett a Táncdalfesztiválon. Meg volt benne minden, ami nagy sztárrá tehette, hiszen az ország egyik legjobb hangú énekesnőjeként tartották számon. A mellőzöttség évtizedeit azonban ugyanolyan nehezen dolgozta fel, mint a '90-es évek közepén jött sikert.

Mind erkölcsi, mind anyagi szempontból nagyon rosszul élte meg mellőzöttségét. Aztán a rendszerváltással hazánkban is beköszöntött egy olyan sztárkultusz, ami a szocialista érában nem létezett.

Ezzel is nehezen birkózott meg, feszélyezte, hogy az emberek kíváncsiak a magánéletére. Alapvetően zárkózott volt, az éneklést is úgy fogta fel, mint egy munkát, amiben mindig a maximumot akarta nyújtani. Mindettől függetlenül az ekkor jött sikert úgy élte meg, hogy valamennyit visszakapott abból az elismerésből, amely az azt megelőző húsz évben járt volna neki."