Szabó Zsófi a világjárvány ideje alatt lett a futás szerelmese.
Tizenöt éve állandó megbélyegzéssel van dolgom, vagy az ismert apukám vagy a magánéletem miatt, vagy mert az emberek szeme láttára nőtem fel, követtem el hibákat.
De futás közben nem számít az ismertség, csak az, amit beleteszek, amit kihozok magamból. Azt érzem, hogy erős vagyok, legyőzhetetlen. És a nyomás, ha meg is maradt, már a javamra válik, mert még többet teszek bele egy-egy körbe. Teljesen máshogy élek, mint korábban, mindenkit erre tudok bátorítani – mondta korábban az édesanya, aki azóta sem hagyott fel a sporttal. Most Positanóban vette fel a futócipőt, és szemmel láthatóan nem bánta meg.