Tóth József

Kell nekünk régió?

Napjainkban ismét felélénkülni látszik a hazai közigazgatási rendszer átalakításáról szóló szakmai-politikai vita. A felszíni vagy mélyreható reform kérdése a rendszerváltás óta változó intenzitással ugyan, de állandóan napirenden van. Az elmúlt évtizedben végrehajtott magyarországi változtatások nem hoztak létre új, átfogó rendszert. Különös aktualitást ad e kérdéskörnek hazánk belépése az európai integrációba. A "régió" mint az európai térszerkezet egysége az elmúlt évtizedben divatszóvá lett, s közben egyre inkább elhomályosult a jelentése. Az előadás arra vállalkozik, hogy megvilágítsa a régió fogalmát; kísérletet tesz a magyarországi reformfolyamat geográfiai hátterének bemutatására, természetesen nem megfeledkezve arról, hogy napjaink regionális struktúrája a Kárpát-medencében eltöltött évszázadok olykor zavartalan, máskor viszontagságos fejlődésének eredménye.

I. Elméleti bevezető
Ha szembeállítjuk az alulról felfelé, organikusan fejlődő téregységek rendszerét a hatalmi viszonyokat, igazgatást szolgáló, felülről lefelé épülő térstruktúrával, kiderül, hogy régióinkat nem "megcsinálnunk" kell, hanem fel kell ismernünk őket. A régió nemcsak földrajzi-gazdasági egységet jelent, közös hagyományok, értékek is jellemzik.

II. Regionális fejlődés a Kárpát-medencében
A 19. század harmadik harmadában, a tőkés fejlődés felgyorsulásával a Kárpát-medence egységesült, a régiók kialakulása előre haladt. A Kárpát-medence regionális tagolódása történelmi okok miatt azonban nem fejeződhetett be.

III. Régiók, államok, országok Európában
Az "országok" és az "államok" határai Európa nyugati felében sem esnek egybe. Sőt, politikai okok miatt olykor a fővárosi funkció is elválik az ország "szívterületétől". Mivel az államhatárok nem követik az országhatárokat, Európa egy mesterséges rendszeren belül működteti a természetes regionális megosztást.

IV. A határok mint akaratlagos képződmények térstrukturáló szerepe
Az európai határok a történelem során labilisnak bizonyultak, tartós regionális beosztást nem lehet tehát az államhatárokra építeni. Bár akad ellenpélda, mégis azt állapíthatjuk meg, hogy a határok gyakran gátolják a kapcsolatteremtést, és különösen így volt ez a szocialista blokkban.

V. Fából vaskarika: megyékből "régiók"
Bár megyerendszerünk Szent Istvántól származik, ez még nem ok arra, hogy fenn is tartsuk - inkább olyan regionális felosztásra kellene törekednünk, mely a 21. század kihívásainak felel meg. Konklúzióképpen megállapíthatjuk, hogy a Kárpát-medence valóságos régióinak fejlesztéséhez a történelmi sérelmek félretolására, intenzív nemzetközi kooperációra van szükség.

Tovább