Amiben verhetetlen az atomerőmű, és amiben nem

Mennyi árammal látja el az országot a Paksi Atomerőmű most, és mennyivel, amikor már csak a két új blokkja üzemel majd? Hány euróba kerül egy megawattóra áram atommal, gázzal és megújulókkal termelve? Infografika arról, amit a paksi beruházásról tudni érdemes.

A Paksi Atomerőmű nagyon kis területen termel nagyon sok áramot. Ezen a téren minden atomerőmű verhetetlen, az árakat nézve viszont már nem annyira. Biztosan szüksége van Magyarországnak egy ekkora beruházásra? A válasz attól függ, hogy mennyi áramot tervezünk fogyasztani a távolabbi jövőben, például 2030 után. Jelenleg a csúcsidőszakban annyit fogyasztunk, amelyhez elég 6400-6500 MW erőművi teljesítmény a rendelkezésre álló valamivel több mint 9000-ből. A kormány 2030-ra a fogyasztás felfutásával számol, amelynek fedezésére összesen 11 000 MW kapacitás kell majd. Ehhez képest valóban nem sok az a 4400 MW teljesítmény sem, amely majd akkor áll elő, amikor Paks I. és II. hét éven át párhuzamosan működik:

Ha minden a tervek szerint alakul, 2025 és 2032 között sok atommal termelt áramunk lesz, mert Paks I. és Paks II. mind a hat blokkja üzemelni fog Forrás: Origo

Azonban nincs garancia rá, hogy az áramigényünk ilyen ütemben nő, ehhez többek között az kellene, hogy sorra nyíljanak az áramfaló nagyüzemek Magyarországon, például egy alumíniumkohó. A kormány energiastratégiája nem számol azzal, hogy a következő tizenöt-húsz évben sokat javíthatunk fogyasztásunk hatékonyságán, arról nem is beszélve, hogy akár takarékoskodhatnánk is az árammal.

Két alternatív energia-forgatókönyv szerzői éppen ebből indulnak ki. A Greenpeace szakértői úgy kalkulálnak, hogy a jobb hatékonyság miatt 2030-tól 5330 MW áramra lesz szükségünk évente. Az ELTE környezetföldrajzi tanszékének munkacsoportja ezen túl úgy számol, hogy tudatos spórolással, életmód-változtatással mindössze 3710 MW/év lesz az igényünk. (Ezt azt jelenti, hogy a jelenlegihez képest 18-43%-kal kevesebb áramot fogyasztanánk.) 11 000, 5330, 3710 – ezt a három számot vetettünk össze a paksi erőmű kapacitásával:

Ha sok áramot akarunk fogyasztani, kevés lesz az atomerőmű, ha komolyan takarékoskodunk, akkor már bőven elég Forrás: Origo

A grafikon azt mutatja, hogy fogyasztásbővülés esetén szinte biztosan kell az atomerőmű. Ha viszont a takarékoskodást választjuk, akkor valószínűleg nem, mert a csökkenő igényeink fedezhetők több kisebb gázerőművel és megújuló energiatermeléssel is. Erre akkor van esély, ha a kedvezően tájolt raktárakra, áruházakra, irodaházakra, lakóépületekre napelemeket szerelünk, sok szélerőművet telepítünk, és a szemétből biogázt, azzal pedig áramot termelünk stb.

Kevés helyet igényel, de drágább a szélerőműnél

Az atomenergia azért vonzó a döntéshozóknak, mert egy telephelyről látja el a fél országot árammal. A megújuló áramtermelés jóval nagyobb területet (és kevésbé központosított logikájú hálózatot) igényel. Alább az látszik, hány négyzetkilométer kell 1000 MW erőművi kapacitás beépítéséhez Magyarországon:

Forrás: Origo

Végül azt néztük meg, hány euróba kerül 1 megawattóra áramot megtermelni különböző erőművekben. A garfikonon piros csík jelzi a jelenlegi árszintet, a kék a 2030-ra várhatót (mozgassa az egeret a grafikon fölé az adatokért):

Ezen az ábrán az úgynevezett Levelised Cost of Energy (LCOE) mutatót használtuk. A mérőszám azt mutatja meg, hogy az erőmű teljes élettartamát tekintve mennyibe kerül egy MWh előállítása. A LCOE-be beszámítanak minden építési, fenntartási-üzemeltetési és leszerelési költséget, a beruházáshoz szükséges tőkét és költségeit, az üzemanyag árát, az erőmű kihasználtsági fokát stb.

Az adatok forrása

A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2012. évi statisztikai adatai. MEKH, Budapest, 2013. | A magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése. Mavir, Budapest, 2012. | Levelized Cost of Electricity Renewable Energy Technologies. Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE, Freiburg, 2013. | Annual Energy Outlook 2013. US Energy Information Administration, Washington DC. | Economics of Wind Energy. European Wind Energy Association, Brüsszel, 2013. | Lazard's Levelized Cost of Energy Analysis, version 7.0. Lazard, New York, 2013. | Progresszív Energia[Forradalom]. Greenpeace International, Európai Megújuló Energia Tanács (EREC), Budapest, 2011. | Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.2. Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Szigetszentmiklós, 2011.