Izland eladta génjeit<br/>

A tudomány történetében példátlan esetnek számít, hogy egy cég felvásárolja egy ország lakosságának teljes genetikai információját. Márpedig a gyakorlatban éppen ez történt Izlandon.

Az eddig főleg vulkánjairól és jégárairól híres szigetország lakói mostantól fogva egészen különleges dologgal dicsekedhetnek: valamennyien részeseivé váltak egy merőben szokatlan genetikai kutatássorozatnak. Az izlandi kormány engedélyt adott az amerikai finanszírozású deCODE nevű biotechnológiai vállalatnak arra, hogy hozzáférjen a teljes lakosság orvosi feljegyzéseihez, családfáihoz és genetikai információihoz, s ebből egy számítógépes adatbázist állítson össze. Ez Izland 270 ezer lakójának mindegyikére igaz. A cég 8 millió angol fontnak megfelelő összeget fizetett a kormánynak, s részesedést ajánlott fel a jövőben várható profitból.

A tudományos érvelés hangsúlyozza, hogy Izlandon - szigetország lévén - Európa, sőt az egész világ egyik legzártabb népessége él, ahol az utóbbi ezer évben nem volt jelentős mértékű a ki- és bevándorlás. A lakosság genetikai állománya tehát ennek következtében nem változott számottevően, remek alkalmat kínálva az egyes betegségek genetikai történetének tanulmányozásához.

Ilyet eddig még senki nem csinált, s jelenleg nem is lehet tudni, van-e értelme az egésznek. Mindenesetre a kényes ügylet azonnal megosztotta az ország közvéleményét, a világ pedig feszülten várja a fejleményeket. Az etikai kérdéseken túl alapvető, az állam és polgárai közötti viszonyra vonatkozó jogi kérdések is felmerülnek. Izlandi orvosok és akadémikusok máris létrehoztak egy szervezetet, amelynek egyetlen célja az adatgyűjtés megakadályozása. A cég vezetői azonban egyelőre hajthatatlanok, s azt hangoztatják, hogy az adatbázisra alapuló kutatások Izlandot a genetika élvonalába juttatják, miközben az egész világ számára használható eredmények sokaságát fedezik majd fel.

S. T.

Ajánló:

Az izlandi génkészlet feltérképezése.

Korábban:

A magánkézben lévő Celera Genomics nevű biotechnológiai társaság bejelentette, hogy kezükben van az emberi gének 97%-át tartalmazó DNS-bázissorrend. Vida Gábor, az ELTE Genetika Tanszékének vezetője szerint a géntechnológia áldásai csak igen szűk réteg számára lesznek elérhetők. Az ország egyik vezető genetikusa az [origo]-nak adott interjújában az emberi génkészlet feltérképezéséről, a génterápiás eljárásokról, az emberi génállomány romlásáról és a klónozásról beszél.