Életre pumpálva - jól működik az első miniatűr elektromos szív<br/>

Nagy-Britanniában sikerrel alkalmazták az első, hosszú időre beültethető műszívet, amely a jövőben a szív-transzplantációk alternatívája lehet.

A Jarvik 2000 névre hallgató, hüvelykujj nagyságú szerkezetet egyenesen a beteg szívbe ültetik: a bal kamra falához rögzítik, s innét nyomja ki a vért az aortába. A bal kamra a szív legizmosabb része, ahonnan a testet friss vérrel ellátó nagyvérkör indul.

A műszer egy hajócsavarhoz hasonlóan működik, s egy perc alatt 4,5 liter vér kipumpálásra képes. Ez megközelíti a felnőtt, nyugalomban lévő egészséges ember keringési perctérfogatát, az 5 litert (72 összehúzódás, összehúzódásonként 70 ml vér).

Az operációt a John Radcliffe Hospital (Oxford) sebészcsapata hajtotta végre a műszív-beültetés világhírű specialistája, Stephen Westaby vezetésével (a képen). A Jarvik 2000 első tulajdonosa egy 62 éves férfi lett, akit a műtét idejekor, 2000 júniusában csak napok választottak el a haláltól. A műszív azóta is nagyszerűen működik, a páciens életben van és komoly mellékhatásokról sem számoltak be. Szív- és májfunkciói jelentősen javultak, s magas vérnyomása is csökkent.

A szerkezet energiaigényét a fejbe rögzített titánium csatlakozón át bevezetett elektromos vezetéken keresztül elégítik ki, amely a nyak területén lefelé kígyózva éri el a szívet. Az áramellátás a beteg derekára erősített, mobiltelefon méretű újratölthető elemekből történik, amelyeket nyolcóránként kell cserélni. A pumpa működésének sebességét manuálisan lehet szabályozni, a mindenkori terheléstől függően.

A Jarvik 2000 azokat a súlyosabb és nagyobb műszíveket válthatja fel, amelyeket csak igen rövid ideig - maximum néhány hónapig - lehet alkalmazni (a jobb oldali képen a Jarvik 7, egy korábbi komplett műszív). Dr. Péterffy Ádám, a Magyar Szívsebészeti Társaság elnöke az [origo] érdeklődésére elmondta, hogy a mai orvosi gyakorlatban a műszíveket csak átmeneti megoldásként alkalmazzák, amíg a betegek a megfelelő donorra várnak a szívátültetéshez. Az egyre modernebb technikának köszönhetően azonban a hosszú távon beültethető műszívek létrehozását célzó fejlesztések hamarosan sikerre vezethetnek.

A brit szívsebészek szerint is a szívátültetések egyik reális alternatívájaként jöhetnek számításba ezek a szerkezetek, s hamarosan olyan elterjedtté válhatnak, mint a szívritmusszabályzók (pacemakerek). Robert Jarvik, a feltaláló szerint a műszer korlátlan ideig alkalmazható, s nem okoz kilökődési reakciókat sem (ami az összes hagyományos transzplantáció legnagyobb problémája). A telepek elhelyezését viszont a bőr alatt kellene megoldani.

A Jarvik 2000 helyzete a mellüregben (röntgenfelvétel)

Hüttl Tivadar, a SOTE Sebészeti Klinikájának adjunktusa az [origo] kérdésére elmondta, hogy hazánkban évente 10-15 szívátültetés történik, de legalább 30-40-re lenne szükség. Az átlagos túlélési idő 10 év körül van, a kilökődést gátló gyógyszerek gyors fejlődésének köszönhetően (ez világszínvonalú eredmény). Magyarországon egyelőre nem alkalmaznak műszíves beavatkozást, s - főleg anyagi okok miatt - egyelőre nem is terveznek ilyet.

A részletes beszámoló a Lancet c. orvosi szaklap 2000. szeptember 9-ei számában jelent meg.

Ajánló:

A BBC cikke angol nyelven. További információk a témáról, angol nyelven. Lehet, hogy a műszív, amelyet akkor használnak, míg a beteg szívátültetésre vár, olyannyira csökkentheti a szív terhelését, hogy az önmagától is meggyógyul, derül ki egy újabb kutatás eredményéből.

Korábban: