Még korábbi emberősök<br/>

Francia és kenyai kutatók olyan maradványokra bukkantak, amelyek másfél millió évvel idősebbek az emberfélék családjának jelenleg ismert legkorábbi leleteinél.

Az ásatások a kenyai fővárostól, Nairobitól 200 km-re zajlanak a Kenya Palaeontology Expedition keretében. A kutatók a napokban jelentették be egy sajtókonferencián, hogy az általuk felfedezett maradványok mintegy 6 millió évesek. Ezt a csontokat befogadó kőzetek vizsgálatából állapították meg. Ha állításuk valóban helyes, akkor az emberfélék családjának (hominidák) legkorábbi ismert képviselőiről van szó, amelyek másfél millió évvel idősebbek a jelenleg ismert legősibb emberősmaradványoknál.

Balról jobbra: csimpánz, Australopithecus afarensis és Homo sapiens fogazata

Az első példány darabjait október végén találták meg, s "Millennium Man" névre keresztelték (egyelőre nem tudományos elnevezéssel). Azóta legalább öt egyed, köztük férfiak és nők csontjai, fogai kerültek elő. A mai csimpánzokhoz hasonló méretű élőlények hátsó végtagjainak erőteljes csontjai már a két lábon járás képességére utalnak, s fogazatuk is egészen "emberszerűnek" tűnik, az emberszabású majmokhoz képest viszonylag kis szem- és nagy zápfogakkal. A kéz- és ujjcsontok előzetes elemzése viszont arra utal, hogy még a lombkoronákban is otthonosan mozoghattak.

Egyelőre nem tisztázott, milyen leszármazási viszonyban állnak a hominidák családjának más tagjaival. A kutatók eredményeik hivatalos közlésére készülnek, miközben megfeszített erővel folytatják az ásatásokat.

A lelőhelyen talált más élőlények maradványai alapján úgy tűnik, a korai hominidák egykori élőhelye gazdag volt élelemforrásokban. A csontok egy részén látható sérülések alapján nem kizárt, hogy az egyedek halálát valamilyen nagyragadozó támadása okozta.

Korai hominidák

Lucy maradványai

A legelső emberfélék tehát jóval fiatalabbak, mint azt régebben gondolták. Eddig ismert legidősebb képviselőjük, az Ardipithecus ramidus Kelet-Afrikában (a mai Etiópiában) lépett színre, mintegy 4,4-4,5 millió évvel ezelőtt. Őket követte egy jóval fejlettebb faj, az Australopithecus afarensis, amelynek fosszíliáit 2,9 és 3,9 millió év közé datálhatjuk. A mai csimpánzokhoz fogható agytérfogatú (400-500 köbcentiméter), alacsony termetű (kb. 120 cm magas), az eszközt és a beszédet még nem ismerő élőlények lehettek. E faj legépebben megmaradt, legteljesebb maradványa "Lucy" néven vált ismertté a nagyközönség számára. Feltehető, hogy ennél a formánál kettéágazott az emberfélék fejlődése: egyik ágon más Australopithecus fajok alakultak ki, amelyek evolúciós zsákutcát jelentettek. A másik ág vezetett a modern ember kialakulása felé.

S. T.

Ajánló:

A hominidák családfájának rekonstrukciós kísérlete, egyelőre sok bizonytalansággal.