2003-ra tervezik az első klónozott embert<br/>

Egy vezető olasz embriológus által alapított konzorcium bejelentette, hogy 24 hónapon belül szeretné előállítani az első emberi klónt.

A dr. Severino Antinori (balra) vezette tudóscsoport célja, hogy segítsen az olyan embereknek, akiknek semmilyen más módon nem lehet saját genetikai állományukat hordozó gyermekük. A klónozási technológiát azoknál a pároknál használnák, ahol a nőnek megvannak az egészséges petesejtjei, a férfi viszont nem termel spermiumokat, s nem akarják idegenek ivarsejtjeit felhasználni.

50 000 dollár - vagy több

Az eljárás lényegi része hasonló az első emlősklón, Dolly bárány esetében alkalmazott ún. nukleáris transzfer ("maganyag-átviteli") technológiához. A tervek szerint az anya petesejtjének sejtmagját - ezáltal teljes genetikai állományát - eltávolítják, s a helyébe az apa egyik testi sejtjéből kinyert sejtmagot, illetve a benne lévő genetikai állományt juttatják be. Az ilyen módon előkészített sejtet aztán az anya méhébe ültetik.

Antinori szerint 12-24 hónapon belül elkészülhet az első klónozott emberi embrió. Az olasz kutató egyébként nagy tapasztalatokkal rendelkezik a mesterséges megtermékenyítési technológiák terén, amelyeket a klónozás során is kamatoztatni remél. Antinori római magánklinikája 1994-ban hívta fel magára először a világ figyelmét, amikor sikerült egy 62 éves asszony megtermékenyítése. Az ember klónozásának tervét 1998-ban jelentették be először.

A becslések szerint az első klónozási eljárások minimum 50 000 amerikai dollárba kerülnének, de a remények szerint ezt idővel sikerül 20 000 dollár, vagyis egy lombikbébi-program költsége alá szorítaniuk.

Kié lesz a gyerek?

Mivel ivaros folyamat nem játszódna le (éppen ez a klónozás lényege), a két szülő genetikai anyaga nem keveredik. A gyermek tehát genetikai szempontból az apával lesz teljesen azonos, vagyis az apa klónjáról van szó. Ezért például minden esetben fiúgyermek születne. Az anyai hatások egyrészt a magjától megfosztott petesejt sejtplazmájából, másrészt a méhen belüli fejlődés, az anya-magzat kapcsolatok során érhetik az utódot. Ezek szerepe és mértéke azonban egyelőre kevéssé ismert a tudósok számára.

Súlyos aggályok

A klónozást kísérő "szokásos" etikai viták mellett komoly szakmai problémák is felmerülnek. Számos kutató - köztük dr. Harry Griffin, a Dollyt klónozó Roslin Intézet igazgatóhelyettese - figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi technológiák még nem eléggé hatékonyak a klónozáshoz. Egy-egy eljárás során a kísérleti állatok petesejtjeinek csak néhány százaléka jut el odáig, hogy egyáltalán beültethető lesz egy ún. béranyába, s a legtöbb ezek közül sem születik meg, illetve röviddel a születés után meghal. Az ember esetében ilyen hibaszázalék egyszerűen nem engedhető meg.

A klónozás még a jövőben is nagy hibaszázalékkal dolgozik: Ripley, a 8. számú klón elpusztítani készül egyik korábbi, félresikerült változatát - jelenet az Alien-sorozat 4. részéből (Alien Resurrection, 1997.)

A bejelentés azért is nagy vihart kavarhat, mert a közvélemény még alig van túl az ún. terápiás klónozás néhány országban történő engedélyezésnek sokkján. A terápiás klónozás azonban nem teljes emberi szervezet előállítását tűzte ki célul, hanem az orvostudomány fejlődését szolgálja. A terápiás klónozás keretei között 14 naposnál nem idősebb emberi embriók sejtjeit használják fel őssejt-biológiai kutatásokra, amelynek eredményei belátható időn belül megoldhatják a szerv- és szövetpótlás problémáját.

S. T.

Ajánló:

Dr. Severino Antinori kutatóintézetének honlapja. A nonprofit alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet az ember klónozásának pozitív következményeire. Az ember klónozása körül zajló etikai viták. A BBC híranyaga angol nyelven.