Az eddigi legmélyebb pillantás egy élő daganatba

Egy igen részletes, háromdimenziós képet adó műszer segítségével először láthatták a tudósok, mi megy végbe egy élő tumor mélyén.

A Massachusetts General Hospital (USA) kutatói egy speciális képalkotó eljárást, a lézeres pásztázó mikroszkópok új változatát használták, amely két különböző hullámhosszon gerjeszti a vizsgálandó mintákat. A minden korábbinál pontosabb képekkel egyedi sejteken tudták vizsgálni a gének működésének mintázatát (a gének kifejeződését), a daganatellenes gyógyszerek hatását és a tumorsejtek normális sejtekkel való kölcsönhatását. Az eredményeket a Nature Medicine c. szaklap 2001 júliusi számában tették közzé (In vivo measurement of gene expression, angiogenesis and physiological function in tumors using multiphoton laser scanning microscopy pp 864-868 - E B Brown, R B Campbell, Y Tsuzuki, L Xu, P Carmeliet, D Fukumura & R K Jain).

A vizsgálatok során élő egér-modelleket használtak, s úgy tudták szemügyre venni a tumor mélyén zajló folyamatokat, hogy közben nem kellett megbolygatniuk azt. Az új képalkotó technológiának köszönhetően minden korábbinál jobb felbontással (részletgazdagsággal) és mélységben pillanthattak be a daganatok felszíne alá.

Először a daganat területén lévő sejtek VEGF jelzésű génjének aktivitását vizsgálták. A tumorsejtek képesek arra, hogy a közeli egészséges sejteket magukhoz csalogassák, s aktiválják bennük ezt a gént. A gén működésének hatására a tumor területén új véredények képződnek, amelyeken keresztül az örökké éhes rákos sejtek tápanyagot és oxigént kaphatnak. A kutatók most pontosan feltérképezhették, milyen az elhelyezkedése azon sejteknek, amelyekben a gén bekapcsolt. Megfigyelhették a mélyen a rákos sejttömeg belsejében futó ereket is, ami reményeik szerint kulcsfontosságú információt jelent a tumor vérellátása kialakulásának megértésében.

A kutatók a tumor egyedi sejtpopulációit is szemügyre vehették. Egyes sejtvonalak igen szívós tulajdonságokra tesznek szert, amely lehetővé teszi számukra, hogy igen alacsony oxigénszintű területeken is életben maradjanak. Megfigyelték, amint ezek a sejtek a tumor közepe felé vándorolnak, távol a véredényektől. Mivel a kemoterápiás szerek általában a véráramban közlekednek, ezek a sejtek nem elérhetők számukra. Elpusztításukhoz új módszereket kell fejleszteni.

A kutatók a daganatok elleni hatóanyagok áramlását is vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy kiömlenek a véredényekből a közeli szövetekbe, de csak bizonyos helyeken. Egyes helyekre azonban soha nem jutottak el, még ha rendszeresen adagolták is őket. E megfigyelésnek is mélyreható következményei lehetnek az egész daganatot célzó terápiák fejlesztésekor.

S. T.