Legutóbb állatpreparátorok munkája nyomán a szó szoros értelmében életnagyságban "feltámadt" a szörny: mintegy száz más őslény "társaságában" megtekinthető a türingiai Schleusingen Természetrajzi Múzeumban.
A biológusok mindaddig lehetetlenségnek tartották ilyen nagyságú ízeltlábú létezését, amíg Schneider rá nem talált egyik példányának 21 centiméteres lábkövületére, s abból ki nem számította az állat testhosszát. Később amerikai és angol kutatók is hasonló leletekre bukkantak.
Az óriás százlábúak kétéltűekkel, 90 centiméter szárny-fesztávolságú repülő rovarokkal és korai dinoszauruszokkal együtt népesítették be a Földet. Húsz centiméternél nem nagyobb, de egyébként hasonló ízeltlábúak ma is találhatók Észak-Afrikában. (Néhány példányuk ott látható Schneider szobájának terráriumában is.)
A paleontológus ezekből a "rokonokból" következtetéseket vont le az ős-százlábúak életkörülményeire vonatkozóan. Biztos benne, hogy az Arthropleura üldözőbe vett mai juhászkutya nagyságú dinoszauruszokat, mérgezett karmaival megragadta és megölte őket, majd emésztést elősegítő nedvet juttatott testükbe, s végül felszívta őket. Ennek bebizonyítására még tovább kutat fosszíliák után.
Ezek a ragadozó óriás százlábúak mintegy 60-70 millió éven át éltek Földünkön és hosszú időn át nem voltak ellenségeik. Addig uralkodtak az földtörténeti óidő végén és a középidő elején, amíg a hüllők nagyobbak és gyorsabbak nem lettek. Schneider professzor szerint a klímaváltozás mellett ez is oka az Arthropleura fajta kihalásának - olvasható a dpa jelentésében.