Falba vésett szörnyek

Dél-Franciaország újabb szenzációs felfedezéssel büszkélkedhet. A tizenötezer éves lascaux-i barlangfestmények és a Chauvet-barlang harmickétezer évesre becsült rajzai után a régészek ismét kőkorszaki remekműveket tártak fel.

A művészetek szerelmese nem fog csalódni, ha Párizsba látogat. A Louvre gyűjteménye önmagában is a világ képzőművészeti fővárosai közé emeli a Szajna-parti metropolist, de a Musée du Moyen Age, az Orangerie, a Rodin-múzeum vagy éppen a Pompidou-központ sem nevezhető dilettáns műgyűjtők provinciális kacattárának. Aki azonban eredeti, hamisítatlan kőkorszaki barlangművészettel szeretne találkozni, az jobban teszi, ha az ország déli része felé, a Dordogne-hegység irányába veszi az útját.

A dél-franciaországi Cussac nevű falucska mellett ugyanis tizenötezer éves, szenzációs barlangfestményeket találtak. A korábban feltárt barlangokhoz hasonlóan a cussaci felfedezés is a véletlennek, pontosabban egy Marc Delluc nevű amatőr barlangász szerencséjének köszönhető. Delluc tavaly szeptember harmincadikán egy kis üregre lett figyelmes a hegyoldalban. Tizenöt nap sem telt el, és a helyszínre siető régészek tisztában voltak vele: barlangász barátjuk nem mindennapi leletre bukkant. Ám jó fél évre volt szükség, míg a felfedezés igazi jelentőségéről meggyőződhettek. Eredményeiket július negyedikén tárták a világ, azaz a sajtó képviselői elé.

A Cussac-barlang helyenként tizenöt méter magas, és eddig feltárt hossza az egy kilométert is eléri. Az üreg egykori lakói mamutok, bölények, lovak, valamint saját maguk képeit vésték a sziklafalba - óvatosabb becslések szerint legalább 22 000, bátrabb hangok szerint huszonnyolcezer évvel ezelőtt. A barlang falát majdnem 200 kőbe vésett alak díszíti - a kőkorszaki művészet jellegzetes bestiáriuma mellett egy négyméteres bivaly és az öl háromszögéről felismerhető női sziluettek.

"A helyszín ikonográfiájának kifejezett eredetiséget kölcsönöznek azok az állatábrázolások, melyekkel hasonló környezetben csak ritkán találkozunk: madarak például, valamint hosszú szarvú, nyitott szájú, furcsa figurák, melyek azonosításában eddig csak a hipotézisek szintjéig sikerült eljutnunk" - tudjuk meg Norbert Ajoulattól, a francia kulturális minisztérium őskori központjának vezetőjétől, aki a feltárási munkát irányítja.

A kompozíciók közt találunk olyat is, mely több mint negyven elemből áll. A minisztérium képviselői elmondták: a barlangrajzok rendkívül jó állapotban vannak. Az alkotásokat finom kidolgozás jellemzi; ugyanakkor mélyen a falba vésték őket. Mindazonáltal tekintettel a lelet sérülékenységére nem tervezik, hogy megnyitják a barlangot a nagyközönség előtt. A megfelelő felkészültségű kutatók természetesen továbbra is látogathatják a barlangot, ahol remélhetőleg még további kincsekre is sikerül rábukkanni.

BK.