Tizenegyezren megmenekültek

A KOSZPASZ-SARSAT műholdas mentőrendszer működésének első 17 évében 3361 riasztást továbbítottak a helyi mentőalakulatokhoz. Ennek során 11 227 bajba jutott ember menekült meg. A közelmúlt statisztikája szerint 1999-ben a rendszert 340-szer, azaz csaknem naponta egyszer igénybe vették segélyhívásra.

A KOSZPASZ-SARSAT műholdas mentőrendszer üzemeltetésében részt vevő országok a rendszer tevékenységét értékelő munkaanyagot nyújtottak be az ENSZ Világűrbizottságához, annak ez évi ülésén. A jelentés legérdekesebb adata szerint immár tizenegyezernél is több bajba jutott ember köszönheti megmenekülését a csaknem húsz éve működő rendszernek. Az ENSZ-hez benyújtott összefoglaló alapján dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója, az ENSZ Világűrbizottság ülésén részt vevő magyar küldöttség vezetője ismerteti a rendszert.

A műholdas mentőrendszer létrehozásáról 1979-ben kötött megállapodást az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió, Kanada és Franciaország. Ennek alapján a rendszer tényleges működése 1982-ben kezdődött meg. A kezdeti években a rendszer bebizonyította életképességét, sikerességét, hasznosságát, ezért a négy együttműködő ország 1988-ban újabb egyezményben erősítette meg a szolgálat fenntartására vonatkozó szándékát. 1992-ben Oroszország magára vállalta a Szovjetunió kötelezettségeit. Időközben számos további, az eredeti egyezményben nem részes ország is csatlakozott a programhoz, elsősorban földi vevőállomásaik kapacitásának a program rendelkezésére bocsátásával.

A KOSZPASZ-SARSAT rendszer három részből áll. Űrszegmensét az alacsony Föld körüli poláris pályán (jellemzően 850 és 1000 km magasan), valamint geoszinkron pályán keringő műholdak, pontosabban bizonyos műholdak fedélzetén elhelyezett vevő és azonosító egységek alkotják. A hajók, repülőgépek fedélzetén, illetve földi járműveken vagy személyeknél lévő vészjelző adók a Nemzetközi Távközlési Unió által biztosított frekvenciákon, 121,5 MHz-en, 243 MHz-en és/vagy 406 MHz-en sugározzák ki kódolt jeleiket. A vészjelzést a rendszer valamelyik műholdja veszi, majd vagy továbbadja a rendszer földi szegmenséhez, azaz egy a körzetében lévő helyi földi állomáshoz (LUT), vagy a fedélzetén tárolja az információt, és később továbbítja a mentést koordináló és vezérlő állomáshoz (MCC).

A kanadai és francia gyártmányú fedélzeti vevő és azonosító egységeket az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Igazgatóság (NOAA) műholdjain helyezik el. Hasonló berendezések találhatók az orosz Nagyezsda műholdak fedélzetén is. Az űrszegmenst alkotó berendezések emellett megtalálhatók a NOAA geoszinkron pályán keringő környezetvédelmi műholdján (GOES) és az indiai INSAT-2B műholdon is.

A jeladók három típusa használatos, az ELT (emergency locator transmitter), az EPIRB (emergency position indicating radio beacons) és a PLB (personal locator beacons). Az ELT-t elsősorban repülőgépek, az EPIRB-t tengeri hajók, a PLB-t pedig a szárazföldi felhasználók alkalmazzák. A jeladók három frekvenciája közül a 121,5/342 MHz-es analóg jel, amely semmiféle információt nem tartalmaz a jeladóra vagy a felhasználóra vonatkozóan. Ezzel szemben a 406 MHz-es jeladók digitális jele a felhasználóra jellemző egyedi kódot is tartalmaz, a vészjelek vételekor tehát a mentőközpontban pontosan tisztában vannak, milyen jármű személyzete kér segítséget.

A KOSZPASZ-SARSAT rendszerhez tartozó országok száma 2001-re elérte a 33-at. A 80-as években csak a négy alapító ország alkotta a rendszert, majd az 1990-ben kezdődött gyors, dinamikus növekedésnek köszönhetően három év alatt húszra nőtt a tagországok száma. Ezután az elmúlt évtized lassú, de egyenletes növekedésének köszönhetően alakult ki a mostani létszám.

A segélykérő adó pozíciója a földről a műhold felé terjedő jel frekvenciája Doppler-eltolódásából határozható meg, az azonosítására pedig a kódszó ad lehetőséget. Az alacsony Föld körüli pályán és a geoszinkron pályán keringő műholdak jól kiegészítik egymást. Utóbbiak csaknem azonnal érzékelik a kisugárzott, 406 MHz-es segélykérő jelzést, viszont - mivel a földfelszínhez képest nem mozognak - nem képesek a jelek Doppler-eltolódása alapján a jeladó helyét azonosítani, és csak a Föld felszínének északi és déli 70 fok földrajzi szélesség közötti sávját látják. Az alacsony pályájú műholdak - poláris pályájuk révén - ezzel szemben teljes lefedettséget biztosítanak, képesek a helymeghatározásra, de elkerülhetetlen az érzékelés késlekedése. A helyi földi állomás körüli, 2500 km sugarú körzetben a riasztás 2 órán belül megtehető, és az adó helye a 406 MHz-es rendszerben 2 km-es, a 121,5 MHz-es rendszerben 20 km pontossággal behatárolható.

A műholdas mentőrendszer működésének első 17 évében, 1999 végéig 3361 riasztást továbbítottak a helyi mentőalakulatokhoz. Ennek során 11 227 bajba jutott ember menekült meg. (Túlzás lenne persze azt állítani, hogy mindannyian a műholdas rendszernek köszönhetik életüket. Nagyon nehéz lenne azonban megbecsülni, hogy a műholdak segítsége nélkül közülük hánynak lett volna esélye a megmenekülésre, ezért nem is állnak rendelkezésre ilyen adatok. A KOSZPASZ-SARSAT rendszernek köszönhetően megmentett emberek száma azonban mindenképpen figyelemre méltó.) A közelmúlt statisztikája szerint 1999-ben a rendszert 340-szer, azaz csaknem naponta egyszer igénybe vették segélyhívásra. Az említett évben a mentési akciók során összesen több mint 1000 bajba jutott embert sikerült a rendszernek köszönhetően megmenteni.

A londoni székhelyű KOSZPASZ-SARSAT rendszer titkárságának adatai szerint a 406 MHz-es sávban jelenleg 250 000 jeladó működik. A korszerűtlenebb technológiai szintet képviselő 121,5 MHz-es sávban az adók teljesítménye kisebb, ezért itt a sikeres segélyhívás feltétele, hogy legyen a közelben KOSZPASZ-SARSAT földi állomás. Ebben a sávban a 90-es évek közepén regisztrált 550 000-es állomásszám mostanra túllépte a 600 000-es határt, de a korszerűbb, 406 MHz-es rendszer gyorsabb terjedése következtében további jelentős növekedés ebben a frekvenciatartományban már nem várható.

A mentőrendszer jelenleg a rendelkezésére álló 406 MHz-es sávnak csak kis részét használja, azonban a várható jelentős növekedésre készülve a KOSZPASZ-SARSAT rendszer titkárságán már folyik a frekvenciasáv hatékony hasznosítására vonatkozó 10 éves rendszergazdálkodási terv kidolgozása.

Both Előd (Magyar Űrkutatási Iroda)